Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1974 - Tv-nyilatkozat Konrád György letartóztatását követően
1974 RIPORTER. A nyilvánosságra kerülő bírálat balról jön. A Lukács-követők szociológiai iskolájától kap ösztönzést, és a rendszer bürokratizálása, valamint a polgári gondolkodás- és viselkedésformák ellen irányul. Erre kimondottan érzékenyen reagál a párt. Az év folyamán számos tudós elveszítette munkahelyét. Fölforgató tevékenység és izgatás miatt nemrég több fiatal értelmiségit letartóztattak, köztük Konrád György írót, majd több napig tartó kihallgatás után szabadon engedték őket. Újdonság volt ebben az, hogy fölajánlották az érintetteknek: vagy vonják vissza bírálatukat, vagy hagyják el az országot. A kiutasítással fenyegetett értelmiségiekkel jelenleg nem lehet beszélni. A magyar irodalom nagy öregje, Déry Tibor viszont, aki épp most lett nyolcvanéves, és ötvenöt éve tagja a pártnak, nem tér ki a kérdés elől: alkalmat ad-e önnek vitára Magyarország társadalmi valósága? DÉRY TIBOR. Hogyne, kritikus foglalkozásra. De én ... Ha ugyanis arról az álláspontról indulok ki, amit képviselek, az irodalom kritikai eszköz, még abban az esetben is, ha nem szorítkozom kimondottan társadalombírálatra. Az író, hogy is fejezzem ki magamat, állandó, eleven oppozíció. Nem csupán a társadalommal szemben, a természettel szemben is. Hiszen például én nem értek egyet azzal, hogy a farkas fölfalja a bárányt. Nem sokat tehetek ellene, éppúgy, mint az ellen, hogy a népek fölfalják egymást. De mint író fölemelem a zászlócskámat*, és megkísérlek „Megállj !”-t kiáltani. Azt hiszem, ez a feladata egy írónak, még akkor is, ha politikailag nincs elkötelezve. * Lefordíthatatlan szójáték. „Fähnchen” - „zászlócska” és „hasáblevonat” 262