Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1974 - Levél az öregségről
1974 Kevesebbet tudok járni, kevesebb az étvágyam, kevesebbet veszekszem ... Belenyugszom abba, hogy szükségleteim mind szellemi, mind testi vonatkozásban apadnak.- Ezt komolyan gondolja?- Mondtam már, hogy nem hazudok.- Mik a legközelebbi tervei, szándékai nyolcvanadik születésnapja után?-A legközelebbi terv... ? Nyolcvanegy éves akarok lenni. S ahogy eddig, folytonosan megújulni, friss erőben, szókimondóan, évről évre írni, folytatni, alkotni, hadakozni. Ifjonti hévvel. Levél az öregségről Először: Magyar Nemzet 1974. okt.20. 246.sz. 12. - Golyóstollat írt fogalmazványa a PIM Déry-hagyatékának 79., Vegyes irodalmi kéziratok kézirattári egységében: Hordalékok pallium, Magyar Nemzet (80. szülnap) címkéjű füzet. A fogalmazvány javításaival közöljük. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: nyílt válasz a szerkesztőség felköszöntőjére. Kedves barátaim, hálásan köszönöm születésnepi érdeklődésieket jókívánságaikat, megtisztelő jókíván oógaitokat érdeklődésüket. Ezzel kissé röstellem ugyan, hogy ez a nap - önhibámon kívül - igényt látszik tartani, ha nem is a közérdeklődésre, de a közfigyelemre, mégis - megvallom - jólesik, mert alkalmat ad az emlékezetnek immár több évtizede tartó írói munkásságom felidézésére és számbavételére. Nyolcvanévesen az ember már az utókor ítéletét is kihallani véli a ma helyzetjelentéséből. S ha esetleg ez túl kedvezőnek sikerül, az sem baj, az a születésnapi ajándék, leszámítható. Azt tartottam eddig, hogy nagy kort megérni nem érdem. Valamelyik kaukázusi köztársaságban, olvasom, halomszámra élnek százéves nők és férfiak, egy százhúsz évesről is tudnak, aki naponta még maga csutakolja lovait, végzi a ház körül munkáját. Lovam ugyan nem lévén, akit megcsutakolhatnék, taknyos nyolcvan évemmel miért hordjam fenn az orromat, amiért a toliamat igyekszem tisztán tartani? Nem, öregkort megérni nem érdem, arréí a világ mindig szigorúan gondoskodván még ha génjeink a megadott «ól idő előtti bukásunkról, génjeink bármilyen hosszú időre tervezték is működtetésüket. Vagy mégis érdem volna? Megőrizni magunkat a világ ránk zúduló offenzívájá- ban, mely lelkünket, szívünket, testünket százfelől támadja. Az ellenfe életkor megfelelő szakaszai szerint ellentámadással válaszolni, vagy okosan visszahúzódni, vagy 260
