Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1974 - Körmendi Judit: Hűtlen hűség. Déry Tibornál forgatás előtt
1974 Ismét Fábri Zoltán veszi át a szót:- Az egyetlen lehetőség az volt, hogy megkíséreljem a regény extenzív ábrázolású világát a fiatal Parcen-Nagy Lőrinc érzékelési hatósugarán belül átélhetővé tenni, azaz csak azt követni, ami vele történik, s a nézőt legbensőbb gondolatainak is tanújává avatni az őt körülvevő világgal s az emberekkel kapcsolatban. Ez az elv segített a nagy irodalmi anyag elrendezésében, s egyben kikövetelte magának a jogot, hogy Parcen- Nagy Lőrinc emlékezetében felidéződjenek a gyermekkornak, fiatalkorának, érettségiző korának rétegei ugyanúgy, mint ahogy Déry Tibor regényének is sajátja az idő síkjainak, a múltnak és jövőnek állandó viszonyítása, ami mélységet és távlatot teremt. Déry Tibor fordul most Fábri Zoltán felé:- Ha holnap kezditek a munkát, akkor nyilván megvan már a teljes szereposztás is. Elmondanád, hogy ki kit személyesít meg a filmben?- A film abszolút főszereplője Parcen-Nagy Lőrinc. Őt Bálint András játssza. A nagymamát, aki ennek a családnak a női doyenje, Makay Margit kelti életre. Parcen-Nagy Károlyt, aki ugyan a cselekmény kezdete előtt néhány nappal meghalt, de Lőrinc emlékeiben és képzeletében eleven életet él, Mensáros László formálja meg. Laurát, az életben maradt özvegyet Bisztrai Mária, a kolozsvári színház színész-igazgatónője játssza. Desirée-t, Lőrinc húgát Sáfár Anikó, Wavra tanárt Latinovits Zoltán személyesíti meg. Az egyik legfontosabb szerepét a filmnek - bár nehéz különbséget tenni fontosság szempontjából -, Évát Csomós Mari, a szolnoki színház művésznője, Rózsánét Orosz Lujza, a kolozsvári színház tagja játssza. A nem kevésbé fontos epizódszerepek közül Vidovicsot Lukács Sándor, Timmermannét Apor Noémi, Hubka nénit, aki számomra a legkedvesebb figurák egyike, Dajka Margit alakítja. Kesztyűs Kern András lesz, s utoljára említem a már több magyar filmből ismert Elisztratov Jóskát, aki a film egyik jelentős szerepét, Pétert formálja meg.- Ha végiggondolja a regénye alakjait, azok egyéniségét, jellemét, vajon egyetért- e Déry Tibor ezzel a szereposztással?- Ha a regény adaptációját teljes egészében rábíztam Fábri Zoltánra, akkor a szereposztásba sem szólok bele, annál kevésbé, mert a színészek közül néhányat, elsősorban a kolozsváriakat nem ismerem. Ha rábíztam Fábri Zoltánra regényem filmmé formálását, akkor a tőlem távolesőt, a színészkiválasztást - ami viszont az ő legsajá- tabb területe - hogyne bíznám rá! Természetesen egyetértek vele.- Az előbb említette Fábri Zoltán, hogy a film egy részét Jugoszláviában forgatják. Mi tette szükségessé ezt a külföldön való munkát?- A filmnek egy olyan része kerül Jugoszláviában forgatásra, ami a regényben is Jugoszláviában játszódik. A temetés után a szűkebb család, az anya és a két gyerek Dubrovnikba utazik, ahol a történetnek egy olyan cselekményrésze folyik, ami nélkülözhetetlen.- Itthon nem lehetne ezeket a részeket elkészíteni?- Nálunk nincs se tenger, se dubrovniki várfal, se dubrovniki óváros - így hát nehezen volna megvalósítható. Amihez lehet, ahhoz a feltételeket persze itthon teremtjük meg. 240
