Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1973 - Fodor Ilona: Beszélgetések Déry Tiborral. A „nagy” interjú előfogalmazványaiból

1973- És a Niki?- A Nikiről mindent megírtam abban a könyvben, tehát ahhoz hozzátennivalóm nincs.- Meséljen a könyvéről.- Jó könyvnek tartom. {Nevetnek.) Nem tudok róla mit mondani.- Rokonnak érzi a többi állatábrázolásával, és én úgy érzem, az annyira áttételes, hogy ott az ember fontos az állaton keresztül.- Lehet, hogy igaza van, de általában az emberszeretet és az állatszeretet két nagyon rokon vonás, nem lehet embert igazán szeretni úgy, hogy az ember ne szeresse meg körülötte a természetet is. A természetet lehet szeretni és az embert gyűlölni közben, de ez már egy eltorzulása a szellemnek, ami érthető és menthető is esetleg. A társadalom nyomása miatt szerencsétlen sors, egyéb, inkább köti az állatokhoz, a természethez az embert, hiszen közismert az a magyar mondás, hogy a kutya hűségesebb minden embernél. Ez nyilván régi tapasztalat, és jól jön mindazoknak, akiknek nincs elég erejük arra, hogy az emberszeretetüket is működtessék.- De az az érzésem, hogy például Párizsban nem volt ön körül állat. Annyira távoli az állatlátása, itt pedig a Miiben pontosan az a bizonyos állat...- Jól mondja, kérem, nincs mit hozzátennem.- Még macskája sem volt, pedig az divatos Párizsban.- Macskám csak azért nem volt, mert kutyát és macskát együtt tartani nehéz. Gondolkodtunk azon Böbével, hogy jó lett volna, amikor ezt az utolsó kiskutyánkat, a Lidit befogadtuk a házunkba, egyidejűleg egy fiatal macskakölyköt is magunkhoz venni. Két fiatal állat az összeszokott volna, de elkéstünk róla.- Még hadd kérdezzek valamit... a Moholy-Naggyal kapcsolatosan. Mióta ismerte őt? Mert ami Ungvári könyvében benne van, azt tudom, de találkoztak korábban Magyarországon is?- Nem emlékszem arra, hogy Ungvári könyvében mi van, viszont elég határozottan állíthatom, hogy csak Berlinben ismertem meg, és hogy ott egyszer-kétszer el is jártunk ebédelni vagy vacsorázni együtt, s arra is emlékezni vélek, hogy személye nekem rokonszenvesebb volt, mint a munkássága.- Miért?- Mert én az absztraktokat nem szeretem.- És a személye rokonszenves volt?- A személye rokonszenves volt, legalábbis az alatt a rövid idő alatt, amikor együtt voltunk, akkor annak mutatkozott. Volt egy nagyon csinos barátnője, de hogy ki volt, azt nem tudom, és arra is emlékszem, hogy nekem is volt akkor egy barátnőm, a Kát ...- Mikor és hogyan ismerkedett meg Kassákkal, és hogyan alakult később a barátságuk?- Azon tűnődöm, hogy ismertem-e már Kassákot személy szerint a Ma indulásának korszakában, ami, azt hiszem, 1918-ban vagy 1919-ben lehetett. Van egy emlékem, amely azt látszik bizonyítani, hogy személyesen nem ismertük akkor még egy229