Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1973 - Fodor Ilona: Beszélgetések Déry Tiborral. A „nagy” interjú előfogalmazványaiból

1973 az írásos változatot több beszélgetés is megelőzte, s azokat mindkét fél csupán nyersanyagnak tekintette, hiszen alaposan átdolgozták. - Eb­ből az előzetesnek tekintett hanganyagból mindössze két ülés leirata maradt ránk. Az első 1973. április 15-én történt, a másik ugyanaz év november 8-án. Utóbbi némi komplikációval, mivel dokumentátora a kérdezőt Ungváry Ildikónak nevezte el. Félreértése azonban nyilván­való: szövege alapjában véve egyezik Fodor Ilona interjújáéval. - E két dokumentum a nyomtatott változatnak hozzávetőlegesen a hetven százaléka. Am távolról sem követi azt minden részletében. Kettőjük összehasonlításából kiderül, hogy Fodor nemcsak stilárisan javított: a maga előre elgondolt koncepciója szerint felszabdalta, majd újraszer­kesztette a leiratot, s ugyanakkor eléggé sokat el is hagyott belőle. Az április 15-i beszélgetésből átvette például a Tihanyi Lajos által raj­zolt Déry-portréra és Kassák Lajosnak Déry fiatalkori prózájára vo­natkozó részleteket (l. Botladozás. 2.köt. 683-684.), a későbbiből pe­dig a párizsi évek általános jellemzését, Déry ténykedését a posztóke­reskedésben és véleményét a fizikai munkáról, illetve kapcsolatát a francia szürrealistákkal és a magyar emigrációval, végül a húszas évek elején írt versét, A nagy tehén/ és az avantgárdról vallott korai és kései vélekedését (l. Botladozás. 2.köt. 669-671, 681-682, 685, 675, 688.). Am kihagyott fontosnak tűnő részleteket, például Moholy-Nagy Lászlóról, Kassák Lajosról vagy Bernáth Aurélról, amelyek nem kö­tődnek közvetlenül Párizshoz, de az életrajz fontos részletei. - Ezeket értelemszerűen egymás mellé sorakoztattuk és elhangzásuk időrendjé­ben megszerkesztettük. Részmegjegyzések. Vas Istvánnak a beszélgetésben érintett visszaemlé­kezései a Félbeszakadt nyomozás című kötetének 1. Egy szilveszter, 8. És a következményei fejezeteiben találhatók. - A „Kepesek” megjelö­lés főszereplője Kepes György (1906-) európai hírű festő és fotográ­fus. - Moholy-Nagy Lászlót (1895-1946) illetően meglehetősen beszű­kült Déry emlékezete. Kapcsolatuk jóval gazdagabb volt annál, mint amiről itt olvashatunk. (Termékeny együttműködésükről l. kötetünket: Déry Tibor és Berlin. Bp., 1994. 13-14, 34, 43—47.) - „Ungvári­könyv "-ként mindkét beszélgető Ungvári Tamás 1973-ban megjelent Déry-monográfiáját érti. - Déry fiatalkori prózájáról Kassák Lajos az Énekelnek és meghalnak verskötetről írt tanulmányában szólt részle­tesebben. - Kassák portréját Déry az ítélet nincs 29. Két újabb dör- gicsei és egy idegen fejezetében rajzolta meg. Fodor Ilona (1921-): irodalomtörténész.- Hadd kérdezzek itt Kassákkal kapcsolatban valamit, ami engem nagyon régen iz­gat. Ez a Munka-kör fölbomlása körüli dolog. Vas Istvánnak van egy visszaemléke­227

Next

/
Thumbnails
Contents