Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1968 - Sipos Tamás: Meglátogattuk Déry Tibort. Tv-riport

1968 nak, napilapoknak s egyéb sajtószerveknek körülbelül majd 70-80 százalékát bírja. No most ez a Springer konszern nacionalista s antikommunista. Tulajdonképpen nem szeretek politikai témáról beszélni és most önkéntelenül mégis belecsúztam a politi­kába, de talán ezzel tudom a legvilágosabban megértetni magamat. Tehát az ember olvas egy ilyen lapot, olvassa éveken át, és a lap lassan átdolgozza az agyát. Még az az ember is, aki minden elfogultság nélkül, mondjuk, még szűz ítélőképességgel kezdte olvasni a lapot, az is néhány év vagy néhány hónap múlva átveszi ennek a lap­nak a gesztusait, azaz nacionalistává és antikommunistává válik. Hogy ez ellen a fer­tőzés ellen védekezzék, arra csak egy módja van, ha egy másik lapot is olvas. Ez a másik lap is a saját receptje szerint fogja megint meggyúrni az embert. No most, én attól félek, hogy ez a manipuláció nálunk is lehetséges. Nem kell külön fejtegetnem ant? hogy más célok, jobb célok érdekében élünk vele, olyan célok érdekében, ame­lyekkel én nagyjából egyetértek, többnyire teljesen egyetértek. De én a manipuláci­ónak már a lehetősége ellen is tiltakozom.- Akárhogyan fogjuk is fel a manipulálhatóság kérdését, az azért tény, hogy az úgy­nevezett tömegkommunikációs eszközök világszerte elterjedtek. Ez objektív tény.- Közbevágok, megengedi. Én tudniillik tisztában vagyok azzal, hogy az, amit fej­lődésnek csúfolnak, tehát például a technikai civilizáció, megállíthatatlan. Én a vere­ség előzetes tudatában mondom a magamét, de mondom, mert ez a dolgom.- Teljesen Tagadhatatlan, és nem is szükséges tagadni, hogy abszolút objektív in­formáltság nem létezett és nem is létezik, azt hiszem, sehol a világon. Ezt meghatá­rozza, úgy hiszem, a történelmi szituáció, meg egy nagyon hosszú és nagyon bonyo­lult, azt hiszem, ellentmondásos folyamat.- ige«; ebben Ezzel egyetértek, de azért vannak különbségek. Ha a régi informáci­ós forrásokra gondol, a régi nagy napilapokra - én most csak a Timest veszem, a ré­gi Timest - az beérte azzal, hogy híreket közölt az emberekkel, s az ember ezeknek a híreknek az alapján próbált magának képet alkotni arról, hogy mi folyik a vilában. Ez ma már megszűnt. Azt hiszem egyébként a Timesnál is megszűnt, egyébként. Ma már a hírközlő szervekből, tehát a rádióból és a tv-ből is egy befolyásoló, manipulá­ló szervezet lett.- Én azt hiszem, hogy nem a technikai eszközökben van a hiba, hanem annak azok társadalmi felhasználásában.- Itt újra félbe szeretném szakítani, mert itt aztán egyetértek önnel. Soha nem a technikáról van szó, hanem arról, hogy milyen kezekbe kerülnek azok s hogy hasz­nálják. Tehát amikor én a technikai civilizációnak a veszélyéről beszélek, akkor arra gondolok, vajon milyen kezekbe kerülnek ozok a e rendkívül kitűnően dolgozó esz­közök, amelyek ezt a civilizációt megteremtik. És itt vagyok pesszimista.- Szóval e tekintetben pesszimista? De mi ebből a kiút? Ez egy Fogas kérdés. Egy másik oldalról kell felelnem. Tudniillik azt jelenti, hogy ... mit is jelent pontosan? Azt jelenti, hogy olyan kérdéseket igyekszünk föltenni, amelyekre nem tudunk válaszokat. Mellesleg megjegyezve, talán ezt nevezném kul­túrának is, hogy minél több megválaszolhatatlan kérdést föltenni tegyünk fel. Nem 117

Next

/
Thumbnails
Contents