Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Tapodi Zsuzsa: Egy bodhiszattva kultusza és a transzszilvanista költői hagyomány továbbélése a hetvenes évek romániai magyar lírájában. Magyari Lajos: Csorna Sándor naplója

másféle, ámde szintén valós tényekből építkezik. A transzszilvanista eszme- rendszerhez kapcsolódó kisajátítás elsősorban abból, hogy a tudós valóban a nemzet eredetét indult Ázsiába kutatni, és mindig székely-magyarnak vallotta magát. Ez az, amiért emblematikus figurája lehet a fent vázolt eszme- rendszernek:

„Kit érdekelne különben Bokharában, / Hogy székely-magyar vagyok1."36

JEGYZETEK

1 1933-ban Japánban a székely tudóst a buddhizmus szentjévé avatták.

2 Elhangzott az Alkalom és mű című konferencián, Keszthelyen, 2002. szept. 27-én.

3 A zeneszerző 1839. végi 1840. eleji nagy sikerű pesti hangversenysorozata alkalmából íródott a költemény.

4 Eötvös József: Beszédek. I. k. Bp. Atheneum. 1902. 245.

5 Ld. Dávidházi Péter: Három alapelv az irodalmi kultusz vizsgálatához. Literatúra 1989/3-4. 380-397. A hagyományos sorrend a mitizálódást követő intézményesülés.

6 Csorba László: A tizenkilencedik század története. Bp., Pannonica Kiadó, 2000. 5.

7 i.m. uo.

8 Jókai Mór: Eppur si muove- És mégis mozog a föld. Bp., 1872.

9 Baktay Ervin: Háromszéktől a Himalájáig. Körösi Csorna Sándor életútja. Bp., Vörösváry Kiadóvállalat, 1942.

10 Korda István: A nagy út. ÁIMK, Bukarest, 1956. (öt kiadást ért meg)

11 Csetri Elek: Körösi Csorna Sándor. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1984.

12 Ld. Dávidházi Péter: A hatalom eredetmondái Petőfi utóéletében. ItK. 1990/3. 341-359.

13 Ld. Bemard Le Calloc'h: Körösi Csorna Sándor a magyar szobrászművészetben. In Körösi Csorna Sándor és magyar mítoszaink, szerk. Gazda József. Csomakőrös, A Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egyesület kiadása, 2002. 24-36.

14 „A kultusz mint beállítódás bizonyos szellemi vagy anyagi értékek rajongó, mértéket nem ismerő, mindenekfölötti tisztelete, [...] mint szokásrend szentnek tekintett helyek fölkereséséből, ereklyék gyűjtéséből, szövegek áhitatos gondozásából és életszabályozó előírások betartásának igyekezetéből áll, mint nyelvhasználat pedig, túlnyomórészt olyan (magasztaló) kifejezésekben ölt testet, melyeket sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, mert részletes tapasztalati ellenőrzésükre nincs mód." Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje". A Shakes- peare-kultusz természetrajza. Bp., Gondolat, 1985. 5.

15 Jakabos Ödön élménybeszámolóit Körösi Csorna Sándor születésének bicentenáriumára jelentették meg Indiai útinapló címmel. (Kriterion, Bukarest, 1983.)

16 Kós Károly: Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához. In: Kós Károly-Zágoni István-Paál Árpád: Kiáltó szó. A magyarság útja. A politikai aktivitás rendszere. H. n. é. n. (1921.) 4.

17 Egy önmeghatározás tanulságai. Jegyzetek a transzszilvanizmusról. In uő. Kivándorló irodalom. Kom-Press, Komnk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1998. 11.

18 Cs. Gyímesi Éva: Gyöngy és homok. Bukarest, Kriterion, 1992. 59.

19 Erdélyi Helikon 1933/67. 20.

219