Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Gagyi József: A fehéregyházi Petőfi-kultusz és a nemzeti identitás lokális változatai

reprezentánsai és reprezentációi között közeledés nem tapasztalható. A Pe- tőfi-kultusz alakulása, alakítása egyoldalú, és ezért sérülékeny. A nemzeti terekben elfoglalt másféle pozíciók termelte aszimmetrikus viszony helyi kezelésére nincsenek még praktikus értékű, gyakorlattá alakítható javaslatok, módszerek.

JEGYZETEK

1 Segesvár ekkor a nem nagy lélekszámú, de gazdag szász városok sorába tartozik - a XX. század elején a pénzintézetek betétállománya alapján felállítható rangsorban Magyarországon az 51-dik. (Lásd Gál Zoltán: A magyarországi városhálózat pénzintézeti funkciói a századfordulón. In: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. KLTE Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Történelmi Tanszéke, Debrecen, 1999. 227-249

2 Máthé Attila: Fehéregyháza története. Kiadja a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Fehéregyháza, 1999. 112

3 Uo. 115

4 Gyáni Gábor: Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó, Budapest. 2000. 95-127

5 Lovas Sándor: Újabb kori telepítések. Budapest, 1908.

6 Máthé i. m. 117

7 Uo. 147-148

8 1949-ben vésték az emlékmű talapzatán levő prizmára román és magyar nyelven: „Jertek ki hozzám s ott kiáltsatok / síromnál éljent a Respublikára"; 1969-ben, az Ispán-kúton román és magyar nyelven: „Itt esett el 1849. július 31-én Petőfi Sándor forradalmár költő, a népek szabadságának harcosa.".

9 B. S. református lelkipásztor

10 Ennek legjobban látható jele: az ortodox templom tetején, a mázas cserepekből megformált, messzire látszó évszám, az 1265 - állítólagosán a fehéregyházi románok első említésének éve. A magyarok körében erről a számról a következő anekdota kering: egy, Fehéregyházán ásatást végző román régész állítólag arra a kérdésre, hogy mit is jelent az 1265-ös évszám a templom tetején, azt válaszolta: „Biztos a leltári száma.".

11 Máthé Attilának a Népújságban 2000. augusztus 9-én megjelent írása címe: Még egyszer „Petöfi-falváról", azaz Fehéregyházáról.

310