Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Gagyi József: A fehéregyházi Petőfi-kultusz és a nemzeti identitás lokális változatai
románokat, és a nyolcvanas években koszorú-gyalázásra (koszorú megta- posására, patakba dobására) is sor került. 1990 után még fennállt, de egyre gyengült a román közösség ellenérzése. A koszorúk többségén ott volt a piros-fehér-zöld szalag, bár előfordult olyan eset is, hogy lopva levágták, vagy koszorúval együtt eltüntették a trikolorokat. 2000 óta ez már véletlenül sem történik meg. A piros-fehér-zöld szalagokkal díszített koszorúk hetekig ott díszítik az emlékművet, ott, ahová helyezték őket. Új központ A kiszélesedő utcarészen, az emlékkert és az újonnan épült unitárius templom kertje között két-három autóbusz is elfér egyszerre. Az unitárius templomnak száznál több embert befogadó tanácsterme van, ezért felmerült annak a gondolata, hogy ott is megemlékezéseket, rendezvényeket tartsanak. A Petőfi Egyesület vezetői azt tervezik, hogy az emlékkert mögött levő földterületet megvásárolják. Oda épül majdan a - Kós Károly által már 1948- ban megtervezett - Petőfi Kultúrház. Ez, reményeik szerint, a romániai magyar Petőfi-kultusz központjává, és rendezvények, egyfajta kulturális turizmus színterévé válna. Az ünnepek idején, de nyáron, a turistaszezonban is, jelentős a forgalom. Az újonnan berendezett kiállítás, melyet a PIM támogatásával Kerényi Ferenc rendezett, az igényes elvárásoknak is megfelel. Fehéregyházán új központ épül a múzeum mellé. Politikusok, vezetők viszonyulása A körülmények változásával fokozottabb nyomás nehezedik a román vezetőkre. Nem hunyhatják be a szemüket, nem tehetnek úgy, mintha nem létezne a probléma: az emlékmű, a Petőfi-ünnep kérdését kezelni kell. Van olyan román tanácsos, aki elmondta, hogy természetesnek tartaná a románok részvételét is. Mindemellett ő sem vett részt eddig az ünnepségeken. Integrálni a magyar ünnepet - vagy, mint a jelenben, elszigetelni? Ez a román elit dilemmája. A múzeumhoz vezető utcák román lakói már megoldották a kérdést: kaput nyitnak és szó szerint helyet adnak, fizetség ellenében, az ünnepre érkező árusoknak. A 2000-ben rendezett Petőfi-ünneppel kapcsolatban a független román polgármester pozitív gesztusa volt, hogy vállalta a három nyelvű eligazító tábla felállításával járó esetleges kellemetlenségeket. Az ünnepségen viszont ő sem jelent meg. Azt elismeri, hogy a kormánytól az RMDSZ közvetítésével a múzeumhoz vezető utca leaszfaltozására kialkudott pénz nem csak a magyarok, hanem az egész közösség javára fordítódott. O sem számol azonban az emlékhely nyújtotta fejlesztési előnyökkel, amikor a település jövőjét mérlegeli. Egy másik tanácsos szerint, aki a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának, a kormánypártnak volt polgármesterjelöltje: „Annyi időn ke308
