Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története

kertben állították föl, majd újabb helykeresés indult. Végül a Palais Royal, mint lehetséges helyszín kiválasztásakor, 1909- ben, Rodin a gipszváltozatot ideiglenesen kipróbálta a palota előtti téren.30 A megbízástól számított húsz év során számos változat, s számos helyszín, majd mérsékelt siker övezte munkáját, épp úgy, mint Stróblét.

A mű fogadtatása

A Jókai-szobor megítélése különböző volt. A Jókai család tagjai minden fórumon nemtetszésüket fejezték ki, Hege- düsné Jókai Jolán elsősorban a helyet érzi méltatlannak a nagy íróhoz: „Micsoda környezetben áll a költőkirály emléke. Azazhogy nem is áll, hanem ül.

Mintha altatója lett volna nemzetének, nem ébresztője. Az a gyönyörű sudár daliás alakjá- A Jókai-szobor mellékalakjaihoz modellt ülő katona

nak ott kéne állani a Duna par- e's Stróbl Ala>os Zsuzsi länVa'1916

ton Erzsébet királyné hídjával

szemben. Onnan látná az imádott királyi asszony hídját és az öreg Svábhegyét. És méltóan zárná be a dunaparti Panteont, mely kezdődik az Országház előtt Andrássy szobrával, folytatódik Széchenyi, Deák, Eötvös és Petőfi ércalakjával és végződhetnék vele."31 Fesztyné Jókai Róza nem a hellyel békétlen, hanem a tartalommal, s Jókai fizikai valójának megítélésében Jolántól is eltér: „A szobor, mint szobor nem lehetne jobb. Hisz brilliáns! De Jókai lenne. Jókai Mór lénye, teste, mozgása, földi alakja. Ez a hatalmas bronzszobor egy par-excellence energikus, egészséges, jókedélyű magyar alispán vagy ezredes, aki jó lovas, jó táncos volt valaha. Pedig ő nem volt se délceg, se magyaros, se állandóan kedélyes, sem izmos és főleg: nem energikus - nem energikus. Nyúlánk. Lágyvonalú, előkelő. A mozgásában muzsika, és nem erő meg férfiasság. Sose ült felemelt fővel, egyenes derékkal. Sőt, kissé hajlottan, egyvonalba simulva a székével."321921-ben Fesztyné Jókai Róza is ízléstelennek minősítette a teret ahová a szobrot felállították, az ott éktelenkedő két illemhely miatt. Ő a Városligetet vagy a Margitszigetet tartotta volna megfelelő megoldásnak, egy természetes, fákkal benőtt környezetet.

263