Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története
szobrász is ábrázolta Jókait Bacchusnak, félistennek, fedetlen vagy éppen csak eltakart testtel - gondoljunk a svábhegyi Jókai-kertben látható bronzszoborra, Kallós Ede művére vagy Róna József Az utolsó szerelem című művére, avagy Ősz Nemes György Jókaijára.) A szoborállítás tervének felújítása és megvalósítása A háború, a forradalom, és a Tanácsköztársaság bukása, majd a trianoni békeszerződés megkötése után Jókai ismét aktuálissá vált. 1920 februárjában Haller István kultuszminiszternek eszébe jutott a majdnem kész Jókai-szobor. Pékár Gyulával összehívatta a régi bizottságot, s Berzeviczy Albert vezetésével, több művész bevonásával újra a hely kérdésével küzdöttek. Valamennyi régi tervet elvetették, még Stróbl ötletét is a Margitszigetről, s végül nagy többséggel a Liszt Ferenc térre esett a választásuk. 1920. február 5-én megállapodtak a mű tájolásáról: a tér nyugati részén, a Gyár utca kiszélesedő részében, arccal az Andrássy út felé kell a szobornak állnia. A főváros 1920 novemberében megszavazta a kívánt átalakításokat és a szobor felállítását. 1920 végére Stróbl kiöntette a szobrot, s a gránit talapzatot is meghozatta Csehországból. A pénz elértéktelenedése miatt azonban újra gyűjtésbe kellett fogni, továbbá lemondani a reliefekről és a mellékalakokról. A helyzetet Déri Frigyes, a Déri Múzeum későbbi alapítója mentette meg, aki egymaga 100.000 koronát adott a szobor elkészítésére (később hálából Stróbl portrét készített Dériről).261921. május 20-án, a szoborállítás előestéjén Pakots József újra a régi hangon emlékezett Jókai örökségére: „a nagy költőfejedelem, a legnagyobb magyar elbeszélő szobra felavatásra kerül. ...Ez az ünnepi aktus kell, hogy megdobbantsa Magyarország minden mélyen érző kultúremberének a szívét, kell hogy megindultan zarándokoljanak arra a helyre, ahol végre-valahára szoborba öntött képmását látják annak a nagy szellemnek, amely annyi nagy nemes, világraszóló művel ajándékozta meg a magyar nemzetet és hosszú időre nagy becsületet szerzett a magyar nemzeti géniusznak."27 Az idézett szép, fennkölt szavak sem takarhatták el azonban azt a felháborodást, mellyel ő és a Képzőművészeti Bizottság más tagjai is a helyet illették, egyenesen „balkáni nívót", Budapest színvonalának lezüllesztését emlegetve. Alpári Ignác a Főváros nevében ígéretet tett a szobor környezetének rendezésére.27 A szobor már ott állt a helyén, amikor újra kitört a hely fölötti veszekedés. Stróbl és a család is tiltakozott a tér rendezetlensége ellen. Különösen a háttérben álló két zöld házikó, azaz illemhely eltávolítását követelte, ez utóbbi ügyben a fővárosi közgyűlésben több interpelláció is elhangzott, az illemhelyek azonban maradtak. Feltehetően még 1925-ben, Jókai születésének 100. évfordulója alkalmával is ott lehettek, mert a fennmaradt fotón a szobor mögött egy mintás drapériát lehet látni takarásul. A szobor felavatásának ünnepén a művészt is megszólaltatták: „Jókai reneszánsz karosszékben ül, norvég gránitalapzaton és mesél. Negyvenöt fokú szög alatt fejét kissé meghajtva néz maga elé, tekintete éppen az Andrássy út 261
