Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
zeti hivatástudat összefüggéseit fogalmazza meg, vizuális formában. Mint ismeretes, a magyarság ázsiai, naiv eposza hiányzott a kor emberének, de korszakunkban nagyszerű művek születtek ennek pótlására. Úgy tűnik, valami hasonló szándék vezette a szóban forgó mű alkotóit is. A Vigadó falképciklusán Argirus és Tündér Ilona története az ázsiai magyarság ködbe vesző mondavilágát jeleníti meg, az elveszett magyar mitológia képi ábrázolásának első kísérleteként tekinthető. Mint ilyen, a Vigadó díszítéséből az Argius királyfi és Tündérszép Ilona történetét ábrázoló falképciklus az ősi hiedelmektől a legenda és a történeti valóság felé haladó sorozat első fokozata, a Vigadó többi képének, az Attila lakomájának és a Mátyás menyegzőjének előzményei, amelyekkel összefüggő együttest alkot. Ebben a formában a Vigadó ciklusa látványosan közvetíti a század második felének kedvenc ideáját, a kor népszerű gondolatát, miszerint az ázsiai magyarság az elmúlt századokban integrálódott Európába, de úgy, hogy ősi arculatát megőrizte. JEGYZETEK 1 Czagány István: A pesti Vigadó épülettömbje. Építés-Építészet tudomány, 1970.173-268. 2 Vasárnapi Újság, 1862. 5-6. (képpel.) 3 Szvoboda Dománszky Gabriella: A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése (1863-1903). Művészettörténeti Értesítő, Bp., 1986. 133. 4 A Vigadó szobor díszei a homlokzaton (1861-65?): Alexy Károly négy 16 alakos domborműve: négy táncoló bajadér, négy amazon, (közöttük egy magyar női betyár) továbbá muzsikáló nők, táncoló nők. A homlokzati frízen domborművű lapok közepére komponált fejek a Vigadó utcától kezdve: Zsigmond, Mária Terézia, IV. Béla, a koronás magyar címer, Erzsébet, Széchenyi, Hunyadi, Nagy Lajos, a koronás magyar címer, Mátyás, Zrínyi, József nádor, Szilágyi Erzsébet, a városi címer, Varula Jakab. A sarkon túl Árpád és Attila (1881-82). A két oldalsó rizalit oszlopainak tetején egykor négy címerpajzsot tartó nő alakja állott. Ezeket Vasadi Ferenc és Kiss György készítette. A középső homlokzatszakasz ablakai közötti pillérek előtt Donát Gyula Pásztordal, Vasadi Ferenc Terpszikhoré, Stróbl Alajos Fandangó, Spanyol táncosnő, Szász Gyula A Zene, id. Mátrai Lajos Nőalak, Stróbl Alajos Bakkhusz című alkotása áll. A díszterem nyugati oldalán két konzol hordta oszlopon Bezerédi Gyula A Csárdás, A Menuette. A keleti oldalon Füredi Rikárd Polonaise, Strobl Alajos Fandango. (Blaha Lujza, valójában Hegyi Aranka alakja.) A kisteremben Donát Gyula Népdal, 1882. (Füredi Mihály színész alakja.) Huszár Adolf: Venus és Ámor. (Ma a Gellért Hotel fürdőjének előcsarnokában.) Falképek: A csemegetárban Wagner Sándor Mátyás és Holubár, 1865. (Budai torna) Than Mór Attila lakomája, 1867. Lotz Károly Puttók: Evés, Ivás, Vigasság, Szerelem, Ámor és Psziché. A díszlépcsőházban Tündér Ilona és Árgirus királyfi története. A főfalon Than Mór Tündér Ilona újratalálkozása szerelmesével. A 12 párkányfestményen Lotz Károly 1. Tündér Ilona fát ültet 244
