Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
Lotz Károly: Argirus királyfi és Tündér Ilona lakodalma mennyezet a levegőben lebegne", hanem mozaik utánzatai arany alapra készültek. Az 1. számú képen Ybl Palma Vecchio Három nővér (Bécs, Kunsthistorisches Museum) című festményét fedezte fel, Tündér Ilona pedig Ceresként, Földanyaként (a római Ara Pacis Augustae domborműről, Uffizi) jelenik meg. A szerelmi álom jelenete gúla alakú kompozíció, ez Rafaello mintájára készült. A meztelen óriások Giulio Romano hatalmas aktjait idézik a manto- vai Palazzo del Te falairól, Argirust Tündérországban meztelen felsőtesttel látjuk, úgy mint Achillest. A menyegzőn szereplő fiatal nők csoportja Guido Reni hóráit idézi a Casino Rospigliosi (Róma) falairól. A képen megjelenik egy lantot pengető meztelen Ámor, valamint Neptun ruhátlan hátaktja: a tengeristen egy gyöngysort ajánl fel Tündér Ilonának. De nemcsak az antikvitás ihlete tűnik fel a képeken. Mint Ybl megállapítja: „A képek szelleme [... ] idegen, a német romantikában, Schwind, Rethel, Wilhelm von Kaulbach modorában gyökeredzik, szinte Wagner Richard világa nyílik meg előttünk". A képeken uralkodik a „ [...] súlyos német stílus, [...] idomaik húsosságát, lomha lassúságát a lepleknek keresett szárnyalása, komplikált rajza sem feledteti".20 Ybl nem elmarasztalólag emlegeti a képek eklektikus voltát, mert hát mi más is jelenhetett volna meg a német földön tanult fiatal magyar mesterek kezén? Lotz és Than falképe a historizmus szellemében a régebbi korok világművészetében kikristályosodott formák alkotó felhasználását jeleníti meg Pesten, ami igazi modernizmus nálunk, és a magyar művészetet a nemzetközi áramlatokba emeli. Ám a törekvés arra, hogy a nemzeties vonásokat is érzékeltessék, több mozzanatban megjelenik, ahogyan azt Henszlmann is megállapítja. A második képen a fa alatt bóbiskoló négy harcos ősmagyar ruhában van, és az inas is hasonló megjelenésű. És talán több „magyaros" mozzanat is felsorakozott volna az alkotásokon, de úgy tűnik, ebben a megbízók nem támogatták a festőket. Ez azonnal kiderül, ha megnézzük Than vázlatát az újra találkozás jelenetéhez. A ceruzavázlaton Argirus mint középkori magyar harcos fogalmazódik meg, sastollas süveget és komoly bajuszt visel. Ám a kész képen már egy borotvált, libegő hajú, antik efeboszt látunk, szárnyas sisakkal a fején, és több részleten is felfedezhetjük a hangsúlyozottan antiki- záló mozzanatokat. A historizmus nemcsak formaadó stílusként, hanem mint ideológia is megjelenik e ciklusban. A program az 1860-as évek szellemi elitjének kollektív alkotása, az eszmei mondanivaló és a megformálás a reformkorban kialakult romantikus ázsiai eredetmítoszt tükrözi, mellette az európaiasodás és a nem243
