Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
Szvoboda Dománszky Gabriella ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI ÉS TÜNDÉRSZÉP ILONA A VIGADÓBAN A Redout építése az 1860-as években induló nagy középület-emelési sorozat első megmozdulása volt Pesten, közérdeklődéssel kísért nemzeti ügy. A Redout - későbbi szép magyar nevén Vigadó - falain valósult meg az első pesti falképsorozat, mint Czagány István írja: „A legújabb kori magyar falképfestészet innen szökkent virágjába!"1 Az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona történetét illusztráló falképciklus az épület díszlépcsőházába került, mint a „nemzeti festőiskola" addigi legjelentősebb produkciója. Mint ismeretes, az épületet 1849-ben Hentzi ágyúztatta halomra megtorlásul, romjai évekig mementóként álltak a Duna partján,2 amelyeket csak 1861- ben kezdtek elhordani. A történelmi szituáció következtében az építkezés körül már a kezdetektől valamiféle felfokozott várakozás, feszült hangulat alakult ki, és súlyos politikai elvárások ébredtek, különösen a díszítést illetően. Nem szokatlan ez Pesten, ahol a század elején még nem létező művészeti élet kibontakozását a reformkor óta ideológiai áramlatok irányították, a a kulturális életet serkentő politikusok és értelmiségiek hathatós közreműködésének, irányításának köszönhetően. A művészet támogatásának egyik hajtóereje a sokat emlegetett „utolérési komplexus" volt, vagyis az a vágy, hogy Európa művelt nemzeteinek sorába emelkedjünk. A középületeket díszítő monumentális falképek látványos bizonyítékai az adott társadalom kulturális és gazdasági fejlettségének, ezek készíttetését nemzeti küldetésként fogták fel. Budapesten a XIX. század második felében, a fantasztikus tempóban emelkedő legkülönbözőbb középületekben hihetetlen mennyiségű falkép született, igen rövid idő alatt. A Nemzeti Múzeum, a Keleti pályaudvar, az Egyetemi Könyvtár, a Ferencvárosi templom, az Opera, a Kaszinó, a Lotz Károly: Tündér Ilona elülteti az aranyalmafát 234
