Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Takács Ferenc: Iparosított ünneplés. A Joyce-kultusz és a Joyce-üzlet
A Joyce-kultusszal foglalkozván egy 1991-es tanulmányom záró részében már utaltam rá, hogy a nyolcvanas évek folyamán Írországban megkezdődött Joyce kultuszának az irodalmi kultusz határain túlvivő kisajátítása. Ami korábban dublini irodalmárok, majd később az irodalomtudományi szakma belügye volt, tisztán irodalmi kultusz, azt fokozatosan használatba vette és a maga céljai szolgálatába állította az ír politika és az ír üzlet. (Takács [1991] 398) A helyzet azóta - ahogy mondani szokás - csak fokozódott. Ha manapság valami igazán fontos történik az ír gazdasági életben, szinte előre lehet tudni, hogy Joyce - illetve Joyce életének vagy műveinek valamilyen vonatkozása - címkeszerűen, márkanévként vagy üzleti lógóként szerepelni fog a terméken vagy a vállalkozáson, annyira komoly reklám-potenciált lát Joyce-ban az ír gazdaság (amire egyébként az Allied Irish Bank kéziratvásár- lási hozzájárulása is jó példa). 2001-ben egyébként ugyanilyen megfontolásból kapta az Irish Ferries (ír Komphajó Társaság) megrendelésére Finnországban készült új komphajó, egyébként jelenleg a világ legnagyobb ilyen típusú vízi járműve, az „Ulysses" nevet, s ezért van a hajón „Leopold Bloom bár", „Martello Kilátófedélzet" és „Volta Mozgóképszínház". (A Joyce életét és műveit kevésbé ismerők számára: az Ulysses első fejezete a dublini külvárosban, Dun Laoghaire-ben található őrbástyában, az ún. Martello Toronyban játszódik, Volta pedig az első dublini filmszínház neve volt, amelyet maga James Joyce alapított 1909-ben.) Az meg szinte magától értetődő, hogy a hajótársaság Joyce-szal kapcsolatos rendezvényeket szponzorál, s az ezekhez kapcsolódó kiadványokban reklámozza az „Ulysses" komphajót: a James Joyce Bloomsday Magazine 2004-ben például egész oldalas képes hirdetésben. Ugyanígy, Joyce ma már fontos propagandatényező az ír idegenforgalmi üzletág számára is: a Dun Laoghaire-ben, Dublin elővárosában található James Joyce Múzeumot, az imént említett Martello Tornyot, amely 1962-ben magánkezdeményezésből jött létre,jó ideje már az ír Idegen- forgalmi Hivatal tartja fenn, s Joyce prominensen szerepel az idegenforgalmi propagandaanyagokban. Ehhez valami nagyon hasonló zajlott le a politikában is: a sokáig szégyellt, betiltott, elhallgatott és nemzetietlennek tartott Joyce-ra ma már hivatalosan is illik - sőt hovatovább kötelező - büszkének lenni Írországban. 225 Egy a tízezerből: Joyce-nak öltözött kisfiú az O'Connel Street-i reggelin
