Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Sári B. László: Test és politika. Homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében
a Szépirodalmi Könyvkiadó vezetői, illetve igazgatói tisztét betöltő Illés Endre - több más pályatársához hasonlóan - nem szívesen emlegette, hogy korábban szélsőjobboldali lapoknál vagy lapoknak dolgozott. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a novella - már amennyiben elfogadjuk, hogy a történetek hasonlóságai életrajzi elemekre vezethetők vissza - Örley töredékes életművében a Farsang utalásait leszámítva egyedülálló módon vonatkozik a katonaiskolában eltöltött időszakra. S bár Örley és Ottlik eltérő módon cselek- ményesítik élettörténetüknek ezt a közös szakaszát, a látszólag jelentéktelen epizód fontosságát Örley későn megkerült novellája is hangsúlyozza. Lásd: Balogh Tamás: „Örley István »Iskolá«-ja", Holmi 2003/10: 1275-1287; Örley István: Andris. Holmi 2003/10: 1287-1293. Ottlik és Örley különbségéről lásd a Balogh által is hivatkozott Nemes Lívia tanulmányát: „Kísérlet az Ottlik-rejtély lélektani megfejtésére", Holmi 1995/8:1103-1113. 24 Ezeknek a támadásoknak és a védekezésnek az elfogult összefoglalóját, mely maga is Ottlik védelmében foglal állást, s meglehetősen minősíthetetlen hangnemben tárgyalja a kérdéskört, lásd: Kelecsényi, 260-299. 25 Bár Szegedy-Maszák monográfiájának fejezeteit a kultikus megszólalásmódokkal együtt tárgyalom, fontos kiemelni, hogy olvasatai végig a regény példázatossága és öntükröző mivolta között oszcillálnak, s - mint azt Szolláth Dávid megjegyzi - különösen igaz ez az 1982-ben született „Példázat a belső függetlenségről" című fejezetre. (Szolláth, 1112, n. 35.) Monográfiája így - már csak a műfaji sajátosságok miatt is - átmenetet képez az irodalomtudományos és a kultikus beszédmódok között. 26 Györffy Miklós: „Ottlik és Musil", in: Emlékkönyv, 274-292, 292. 27 Szegedy-Maszák, 98-101, 106-108, 129-132. Szegedy-Maszák annak ellenére hangsúlyozza értelmezésében a vallás szerepét, hogy Ottlik arra figyelmezteti, hogy túlbecsülte „a kereszténység mibenlétét az ő regényében". (Szegedy-Maszák, 106) Az Iskola a határon efféle olvasata persze nem előzmény nélküli, és jól illeszkedik a kultikus beszédmód „kegyelemtanába". Az Emlékkönyv egy teljes fejezete viseli ezt a címet, (221-310) s a kötet más írásai is a „megváltás" fontosságát hangsúlyozzák. Ennek a beszédmódnak a sajátos utótörténetét az Iskola a határon és az Egy családregény vége kapcsán lásd: Hernádi Mária: „Vég és határ", Kalligram 2002/10: 65-81. 28 Ottlik maga is ellentmondásosan nyilatkozik a Törless iskolaévei kapcsán: „Musil katonaiskolái regényéről csak nagyon későn értesültem, és akkor már szándékosan nem próbáltam megszerezni, mert nem akartam, hogy befolyásoljon. Musil egyébként egészen más témát írt meg fiatalkori művében, mint amibe én vágtam bele a fejszém. Ahogy nyilatkozta is: szándékosan megváltoztatta az összes körülményeket, mert nem volt célja, hogy megreformálja a monarchia katonai nevelésügyét." („Beszélgetés Lengyel Péterrel", in: Ottlik Géza: Próza. Bp., 1980, Magvető, 201-210, 207.) A beszélgetésből nem derül ki, hogy Ottlik mikor értesült Musil regényéről, vagyis mit jelent a „későn" kitétel, illetve miért gondolta úgy, hogy az befolyásolná őt az Iskola a határon megírásában, különösen hogy „Musil egyébként egészen más témát írt meg fiatalkori művében". 29 Robert Musil: Törless iskolaévei - Három elbeszélés. Budapest, 1965, Európa, 169. 30 Horváth Györgyi: „A modernség neme", Kalligram 2002/9: 3-8, 5. Mielőtt azonban az efféle megközelítést a külső szempontok érvényesítésének vádja érhetné, Horváth Györgyi azt is fontosnak tartja kiemelni a nemi szerepre hangsúlyt helyező modernség-értelmezések védelmében, hogy ,,[a] feminista diskurzus(ok)nak az ily módon való megjelenítése azzal járt, hogy a nemi problematika beszüremkedése sokkal inkább egy új keletű társadalmi igénynek (illetve folyamatoknak) az irodalomtudományba való beszüremkedéseként 209
