Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)
gyünk" és „egy fiatal építész menyasszonyával táncolok" a születésnapi rendezvény közvetlen valóságára utal. A „fiatal építész" a kollázs egyik aláírója, Forgó Pál volt. A költemény világa a valóságfelettiből, az emlékek, az álmok és a képzelet magasságából ereszkedik le minduntalan a realitások szintjére. A költemény - a negyvenedik születésnap e fontos emléke - a Dokumentumban történt közlés után hat évtizedre feledésbe merült. Ennek oka az volt, hogy a költeményt Kassák is kihagyta versesköteteiből. Az 1931-ben megjelent 35 vers anyagának sajtó alá rendezésekor azzal az összképpel, melyet az 1926 óta írott számozott versek eredeti sorrendben és összetételben sugalltak, 1930 végén elégedetlen volt. Ezért a Stromfeld Aurél halálára írott s a Népszava 1927. október 12-i számában megjelent Nem siratunk című költeményt 75- ös jelzéssel beillesztette a versanyagba, az eredeti 75-ös jelzésű költeményt 76- os jelzéssel szerepeltette, az eredeti 76-ost, a saját születésnapjáról megemlékező költeményt pedig kihagyta a kötet anyagából. A költemény ezt követően csak 1987-ben, a születésnapi centenárium alkalmából a Szépirodalmi Könyvkiadó által megjelentetett Számozott költemények című Kassák-kötetben volt olvasható. Az 1917-ben, a harmincadik születésnap alkalmából kialakult szokást folytatva Kassák ismét fényképészhez ment; ezúttal Pécsi József műtermét kereste föl. A felvételsorozat két ismert darabján - a fotográfus és az ünnepelt közös szándékának köszönhetően - a mindennapi környezetet átalakítani törekvő reklámgrafikus jelenik meg, az a vizuális művész, aki az 1920-as évek közepétől idehaza és külföldön egyaránt reklám- és tipográfiai műveivel keltett föltűnést, ezek révén törekedett hivatást betölteni.7 1937 A negyvenedik születésnap Kassák és baráti, munkatársi körének személyes ügye maradt; a korabeli sajtóban, mely egy-egy új műve vagy vállalkozása alkalmával szívesen foglalkozott az íróval, szerkesztővel, egyetlen utalás sincs a jubileumra. A születésnap tíz esztendő múlva, az ötvenéves jubileum alkalmából vált először a magyar irodalmi élet eseményévé. Kassák személyes helyzete 1937 márciusában is bővelkedett egymással ellentétes jellegű mozzanatokban. Tekintélyes életmű állt az ötvenéves író mögött, akiről szólva már két évvel korábban, válogatott verseinek megjelenésekor Gyergyai Albert „vallásos humanizmust", „az egész magyar költészet vérkeringésébe" kapcsolódást emlegetett.8 Aki ellen ugyanakkor önéletírásának utolsó kötete miatt 1936 májusa óta „az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló izgatás" vétségének elkövetése címén egy hónapi fogházbüntetésről, továbbá mellékbüntetésekről szóló jogerős ítélet volt érvényben.9 Aki változatlanul baloldalinak, szocialistának vallotta magát, ám különvéleménye volt a hazai és nemzetközi baloldal által támogatott ügyekben. A szépíró Kassák már 1935-ben készült az ötvenedik születésnapra. Mint a kolozsvári Független Újság 1935. szeptember 21-i számában közölt interjúból kiderül, az Egy ember élete két újabb kötetét tervezte megírni a jubileumra.10 136
