Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Ratzky Rita: Wesselényi-Kazinczy-Petőfi. Egy alkalmi vers (Kazinczy: Báró Wesselényi Miklós, az atya) mint egy remekmű (Petőfi: Halhatlan a lélek...) ihletője

lünk a felvilágosodás korában is. Petőfi pedig gyerekkorában ismerte meg a történetet, erre vall egy aszódi iskolatársának emlékezése a költő Teli Vilmost formázó rajzáról.20 Sajnos ez a rajz nem őrződött meg. Hol láthatott a 13-15 éves fiú Teli-ábrázolást? A korabeli történelmi munkákban valószínűleg nem, az aszódi líceum könyvtárában régi svájci krónikák nemigen lehettek.

Schiller Teli Vilmos-drámája 1803-1804-ben született, s először Weimarban adták elő, ám akkor még az ötödik felvonás híján. A színmű 1805-ben könyv alakban is megjelent. 1827-ben Kolozsvárott a bécsi bemutató alapján játszottak egy zenés átiratot, amely Schiller drámája nyomán készülhetett21, Nagybányán 1833-ban azonban Mátéfy József fordításában már az eredetit adták elő. (A pesti Nemzeti Színházban jóval később, 1848-ban játszották először.) Ezekről az előadásokról azonban az akkor még gyermek költőnek nem lehetett tudomása.

Teli Vilmos és társai azonban igazán népszerű formában, a korabeli kártyákon is megjelentek. Jóllehet Bécsben már 1805-1830 között is készültek ilyen ábrázolású lapok, mégis a kártyatörténet a magyar Schneider Józsefet tartja a Teli-kártya feltalálójának. (Hazai elterjedését nem a téma, hanem a tükörképes forma alkalmazása segítette elő.) Pesten 1835 körül kezdték gyártani a Teli-kártyát, amelyet csupán később kezdtek magyar kártyának hívni.22 Nem lehetetlen, hogy a líceumi fiatalság már hódolt, ha nem is a játék szenvedélyének, de a kártyázás ártatlan gyermekkori szórakozásának. A makk felső képe, miként nekünk is, Petőfinek is Teli Vilmos alakját jelenítette meg. A hozzáfűződő történetet a költő felnőttként bizonyára Schiller német eredetijéből olvashatta.

Schiller Teli alakjában történelmi és mondái anyag keveredik. A történeti mag szerint három ős kanton,

Schwyz, Uri és Unterwalden szövetkeznek, hogy a német király által megcsonkított svájci szabadságot helyreállítsák. A Rütli-réten a kantonoknak tíz-tíz küldötte összejött, és kimondták, hogy a svájci parasztok többé nem engedelmeskednek idegen helytartóknak és bíráknak. így jön létre a szövetség és nyomában kitör 1308 újévének napján egy általános felkelés a helytartók várai ellen. A

Teli-monda másik ága való- Maurin - Delpech: Camille Desmoulins, litográfia

105