Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Kelevéz Ágnes: A Nyugat jubileumi és emlékszámainak üzenete
történetét és a Nyugathoz fűződő kapcsolatát, áttekintő, részletes munkával elemzi.51 A Nyugat 25 éves jubileuma, melynek zongorás fotója a 100 éves ünnepség- sorozat egyik emblémája lett, talán a legellentmondásosabb, mégis legjelentősebb ünnep az összes közül. Ekkor már a második generáció tagjai is megszólalási, illetve publikálási lehetőséget kapnak az évforduló alkalmából, ennek ellenére a közönség a nagy teremhez képest viszonylag kisszámú. Móricz lánya visszaemlékezésében nyomott légkört elevenít fel: „Tompa, feszélyezett hangulat, elszigetelt sereg, mint valami temetésen. Nyoma sem volt ujjongásnak, diadalnak. Inkább azt hánytorgatták, ki nincs itt."52 Szélpál Árpád a Népszava tudósítójaként így fogalmaz: „Hol vannak a régi forró hangulatú matinék, amikor a publikum tomboló tapssal köszöntötte a Nyugat íróit?”53 Ennek ellenére ez a szám tartalmasabb, és több értékelő jellegű írást gyűjt össze, mint az előző.54 Babits és Móricz a múltra visszatekintve egyúttal saját programjukat is megfogalmazzák, a Nyugat múltját egy olyan közös narratívába foglalják, melyben saját helyüket is kijelölik. A 30. évfordulón már nem rendeznek ekkora ünnepséget, tematikus számot sem állítanak össze. Más módon mutatja fel a szerkesztőség a Nyugat jelentőségét. Egyrészt az évforduló hónapját követően egy külön mellékletet állítanak össze az elmúlt hónap sajtóvéleményeiből, melyek a 30 éves Nyugatról jelentek meg. A recepció gazdagságán keresztül dokumentálják azt a szerepet, melyet a folyóirat a modern magyar irodalom megszületésében betöltött. Másrészt egy nagyszabású tervet jelentenek be a januári szám elején megjelenő szerkesztőségi cikkben: „Senki sem tagadhatja ma már, hogy a Nyugat élete a magyar irodalom leggazdagabb fejezete a huszadik században. Ezt fogja bizonyítani [...] külön vállalkozásunk is, [...] A magyar irodalom története a XX. században című mű, mely a 30 éves Nyugat emlékkönyveként az idei Könyvnapra kerül olvasóink kezébe.”55 Végül a terv másként vált valóra, „a könyvet egyedül írta meg Schöpflin”56 ez lett A magyar irodalom története a XX. században. Bár Schöpflin kötetének bevezető címnegyedén a kiadó még kétkötetes vállalkozást hirdet meg, melynek második kötete Babits és Gellért Oszkár összeállításában 51 Az Athenaeum húsz esztendeje: [A kiadó története és a Nyugathoz fűződő kapcsolata]; Genius 1920-1926: [A kiadó története és a Nyugathoz fűződő kapcsolata], Nyugat, 1927, 1, XXII-XXIV [a 112-113 között]. 52 Móricz Virág, Móricz Zsigmond szerkesztő úr, Budapest, Szépirodalmi, 1967, 376-377. 53 Szélpál Árpád, A 25 éves „Nyugat" jubileumi estje, Népszava, 1932, január 13. 54 Nyugat, 1932, 2, 65-85. - A 25 éves jubileumi szám szerzői: Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Illyés Gyula, Schöpflin Aladár, Laczkó Géza, Tersánszky J. Jenő, Pap Károly, Gelléri Andor Endre, Németh László. 55 A Nyugat szerkesztői: Harmincadik évfolyam, Nyugat, 1937,1,1-3. 56 Gellért Oszkár, Egy író élete: 2, A Nyugat szerkesztőségében, 1926-1941, Budapest, Gondolat, 1962, 492. 70
