Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

ÁTTEKINTÉS - Kelevéz Ágnes: A Nyugat jubileumi és emlékszámainak üzenete

est. így is hirdetik: „A Nyugat folyóirat első szerzői estéje”14 a Zeneakadémia Nagytermében. A szerzők: Ignotus és Móricz Zsigmond. Az első generáció ígéretes fiataljaiból ekkorra már elismert szerzők lettek, a vegyes matinék inter- diszciplinaritását egyre inkább felváltotta a szerzői, illetve évfordulós estek egy témára koncentráló tematikája, a délelőtti rendezvényhez képest a délutáni, és főleg az esti időpontok már önmagukban is ünnepélyesebb jelleget sugalltak. A legnagyobb szabású, egy ember köré tematizált ünnepi est, Osváté volt; melyet irodalmi működésének huszonötödik évfordulója alkalmából, 1923. június 3-án, a Vígszínházban rendeztek meg, majd ezt követte ugyanebben az évben, november 18-án Ady emlékestje. Mind a két szerző oly szorosan kötődött a folyóirat történetéhez, hogy nemcsak rájuk, hanem egyúttal magára a folyóirat megalakulására is ünnepélyesen emlékeztek a résztvevők. Ez után kerültek megrendezésre az első generáció szerzői estjei: Kosztolányi, Karinthy, Babits, Móricz, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Gellért Oszkár. Egy-egy szerzőnek gyakran több is. Ezek az ünnepi események nem egyszerűen író-olvasó találkozások színhelyei voltak, hanem kezdetektől mindvégig a Nyugat törekvéseinek szimbólumaivá is váltak, egyszerre szóltak a külvilág felé és a Nyugat alkotói közössége felé. A szép környezetben - hol a Royal szálló halijában, hol a Vígszínházban, hol a Zeneakadémia Nagytermében - megtartott felolvasásoknak nem egyszerűen a népszerűsítés volt a célja, hanem reprezentatív külsejükkel közvetetten egyúttal azt is üzenték, hogy a bemutatásra kerülő alkotók maradandó értékeket hoztak létre.

Nemcsak az előadói estek szolgáltak közös élményül, nemcsak a pódiumon zajlott a közös tradíció formálása, hiszen a Nyugat-barátok Köre egyenesen ezzel a céllal született, és lett országos szervezetté; hanem ennél kézelfoghatóbb, maradandóbb módon is: a Nyugat a legfontosabb alkalmakkor jubileumi és emlékszámokat állított össze. Már 1909-ben megszületett az első, kortárs szerzőnek szentelt, tematikus szám, az Ady-szám,15 melynek tervezetére Osvát, jelezve a vállalkozás komolyságát, még azt írta, hogy „Külön szám v. könyv?”, a papír hátlapjára pedig azt jegyezte fel: „Tessék színt vallani”.16 A folyóirat által összegyűjtött írások egyértelműen Ady művészetének ünnepélyes legitimációját szolgálták. Mint ahogy az első, igazán nagy szabású, hagyományt teremtő, tematikus emlékszám is Ady kapcsán született. 1919 márciusában, a halálát követő hónapban a Nyugat, kettős számmal emlékezett meg róla. Nemcsak fényképe, hanem kézírásos versének másolata is a szám része lett, összeállították fogadtatásának bibliográfiáját is. Mintegy harminc szerző méltatta nagyságát:

14 Nyugat, 1918,11, 980.

15 Nyugat, 1909, 10-11, 511-589. - Az Ady-szám szerzői: Fenyő Miksa, Kéri Pál, Móricz Zsigmond, Ignotus, Balázs Béla, Tóth Árpád, Lesznai Anna, Schöpflin Aladár, Lengyel Géza, Hatvány Lajos, Karinthy Frigyes, Bibó Lajos, Babits Mihály, Laczkó Géza, Lengyel Menyhért.

16 Reichard Piroska, Osvát Ernő jegyzetei, Nyugat, 1933, 21, 386.

62