Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

ÁTTEKINTÉS - Szilágyi Judit: A Nyugat geometriája. Szerkesztők és szerkezetek

Jelezni kell azt is, hogy Babits ellentmondásos személyisége erősen megosztotta a kortársakat. „Alig van magyar költő, akit annyi félreértés kísért életében is, halálában is, mint Babits Mihályt.”129 Somlyó György évtizedek távlatából is úgy emlékezik, hogy „iránta való érzelmeim bonyolult összessége maga is tele volt ellentmondással.”130 Különösen sok támadás érte a Baumgarten Alapítványnál vállalt funkciója miatt; a kuratóriumi „bársonyszék” inkább „tüzes trón” volt számára, „töviskoszorúval volt király és nem koronával.”131 Élete során sokakkal került összetűzésbe, akik aztán éles-kegyetlen döféseket küldtek felé. Nevezték Babitsot „sanda mészárosnak”132, „könyvtár-arisztokratá"-nak, „jeges költő”-nek, aki csak „artistája a költészetnek". „Filozopter volt az irodalomban, a Dala-dög”133, Ignotus szerint olyan hódolatot követelt magának, mint egy „vezér- igazgató”134 Szabó Lőrinc még tovább ment, szerinte „diktátor természet volt.”135

Tanulságok

Összevetve az Osváttal és a Babitsosai kapcsolatban használt nyelvi kifejezéseket, mennyiségi és minőségi szempontból is tehetünk értékelő megjegyzéseket.

Egyrészt - a betöltött pozícióiknál fogva - több, azonos vagy nagyon hasonló metaforát alkalmaznak a szerkesztőkre (vezér, király), másrészt, bár Babits esetében is használnak szakrális tartalmú metaforákat (próféta, vértanú), mégis Osvátra vonatkoztatva a szóhasználat „tovább megy”: a metaforák között a szakrális tartalmúak (pap, természetfeletti erő, teremtő, Isten) dominán- sabbak. Az igazán meglepő különbség mégis másban rejlik: Osvátot, mint láttuk, kortársainak jelentős része apafigurának tekintette (Kosztolányi, Móricz, Karinthy, Füst Milán, Tóth Árpád, Pap Károly, Déry Tibor, Kassák, Gellért Oszkár, stb.). Babits esetében - bár az életkorkülönbség is indokolta volna - nem alkalmazták az apa-metaforát.

Sokan emlékeznek úgy, hogy Babits tanítványai, szellemi fiai közül például Szabó Lőrinc, Németh László, Halász Gábor (hosszabb-rövidebb ideig) úgy tekintett rá, mint apára, úgy lázadtak ellene, ahogyan apák ellen a fiaik.136 Csakhogy

129 Illyés Gyula, Ingyen lakoma, Budapest, Szépirodalmi, 1964, 130.

130 Somlyó György, Strófák egy gyerekszerelemről = Vallomások..., 52. jegyzetben i. m., 154.

131 Keresztury Dezső, A Baumgarten Alapítvány és Babits Mihály: Beszélgetés Kelevéz Ágnessel = Újhold-évkönyv: 1987:2, szerk. Lengyel Balázs, Lakatos István, Nemes Nagy Ágnes, Budapest, Magvető, 1987, 345-354.

132 Kassák, Baumgarten-alapítvány..., i. m. (41. jegyzetben)

133 Vas, i. m., 181. (Vas idézi a támadásokat.)

134 Ignotus, Ignotus-ügy és Babits-eset, Szép szó, 1937, IV. 154.

135 Szabó L., i. m., = Légy ellenállás..., 55. jegyzetben i. m., 62.

136 „Jellemző volt e tekintetben viszonya Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Halász Gábor49