Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

A NYUGAT UTOLSÓ ÉVTIZEDE ÉS UTÓÉLETE - Dávidházi Péter: „És sorsot vetének". A kihagyás poétikája Babits Jónás könyvében

percekben van helye [...]. Az ellenvetés, melyet az ókori hősköltemények példája fölidézhetne, hol a csodás szintén gyakori, elenyészik, ha meggondoljuk a mythologia és keresztyén világnézet közt levő különbséget. Ama szerént az ember, minden léptén, pártfogó vagy ellenséges démonokra bukkan; ez egy jóságos főhatalom folyvást őrködő gondjával nyugtat meg; mire elég ottan-ottan rámutatni.”43 Ugyanakkor Arany, aki Próféta-lomb címmel maga is belefogott a Jónás könyve költői átiratába, a protestantizmust közel érezte az antik eposz görög-római világnézetéhez; értekezései szókincsével hidat vert az antik görög és római epika végzeteszméje és az isteni eleve elrendelés református meggyőződése között,44 sőt a Toldi szerelméhez készített egyik feljegyzésében kifejtette „fatum” és „praedestinatio” lényegi hasonlóságát.45

Mindezek a megfontolások közelről érintik 1,7 és az egész Jónás könyve egyik alapkérdését, az események Isten általi irányítottságát, ami Babits kihagyásai után azokra a helyekre korlátozódik, ahol az Úr közvetlenül avatkozik bele az események menetébe: amikor a halat küldi, majd a férget, illetve a hőséget. Igaz, hogy a költemény hitvilágában minden más is lehet közvetve az Úr műve, így a tök is, melyet itt nem ekkor és nem alkalmi célra rendel az Úr, s ide vonatkoztatható Kemény Zsigmond érvelése (1864-ből), miszerint a keresztény gondviseléshit megjelenése új helyzetet teremtett az ókori műfajok számára, ugyanis a görög drámaírók „nem ismerhették a hegyi prédikáció azon gyönyörű és mélyen megnyugtató sorait, hogy egy verébfiú se hullhat ki fészkéből a meny- nyei atya akarata nélkül”46 Bár a hegyi beszéd utóbbi tételével Babitsnál már jóval korábban (1918) egy alanyibb, mondhatni énközpontúbb költői átiratként találkozunk a Zsoltár férfihangra című versben („Tudod hogy érted történnek mindenek - mit búsulsz? / A csillagok örök forgása néked forog / és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog / a te bűnös lelkedért. // Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs. / Madárka tolla se hull ki - ég se zeng - föld se remeg, / hogy az Isten rád ne gondolna. [...] Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket, / hogy benned teljesedjenek”), még itt is mindvégig az Úr szavatolja, hogy a történéseknek van célja, s hogy abból az emberre nézvést mi következik. A babitsi Jónás könyve két évezrednyi kereszténység utáni olvasóra számít, egyúttal azonban úgy helyezkedik vissza az ószövetségi történet világába, hogy kihagyásaival átírja az Úr közvetlen beavatkozásainak rendszerét, s ezáltal elrendelés és szabad akarat kapcsolatának, illetve isteni és emberi felelősség viszonyának újfajta esettanulmányát hozza létre.

43 Uo„ 436-438.

44 Arany János, Széptani előismeretek, Széptani jegyzetek = Arany János összes...: 10, Prózai... : 1, i. m., 655, 552, 554.

45 Arany János összes művei: 5, Toldi szerelme, A Daliás idők első és második dolgozata, sajtó alá rend. Voinovich Géza, Budapest, Akadémiai, 1953, a facsimile a 432. és 433. oldal között.

46 Kemény Zsigmond, Klasszicizmus és romanticizmus = K. Zs., Élet és irodalom: Tanulmányok, szerk. Tóth Gyula, Budapest, Szépirodalmi, 1971, 399-400.

376