Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Tverdota György: A Nyugat és a Nouvelle Revue Franţaise első két évtizede

tóttá a közlés egyedüli kritériumának, eltekintve a művekben megnyilvánuló politikai vagy ideológiai felfogástól. A művészet autonómiájának védelme mindenféle irodalmon kívüli szempont érvényesülésével szemben nagyon jól ösz- szeillik a Nouvelle Revue Franţaise törekvéseivel.

Időszaki kiadványok összehasonlításának megvannak a mindenki által köny- nyen belátható módszertani követelményei. A Nyugat és a Nouvelle Revue alapos együttes vizsgálata megkívánná például a két műhely működése pénzügyi feltételeinek összemérését, megjelenési példányszámainak összevetését, olvasó közönsége összetételének párhuzamos feltárását és így tovább. Az adott keretek között minderre nem térhetek ki, s kiindulásul a reprezentatív francia orgánumról a jobb eligazodás érdekében nélkülözhetetlen néhány tudnivaló átadására kell korlátozódnom. Az, hogy a két folyóiratnak még a születési éve, 1908 is egybeessék, csak két apró elcsúszáson múlott. Az egyik, hogy az 1908-ban induló Nyugat először ténylegesen 1907 végén jelent meg, a másik, hogy az 1908 novemberében napvilágot látott Nouvelle Revue-be nyomban születésekor kis hiba csúszott be, amit a szerkesztők az 1909-es újraindítás során, a második számtól kezdve küszöböltek ki. Azaz az NRF igazi indulása 1909-ben történt. Ha a kollaboránsnak tekintett Drieu la Rochelle szerkesztésében megjelent évfolyamokat is ide számítjuk, a folyóirat története 1943-ban, a Nyugat megszűnténél valamivel később zárult le. Ne feledjük ugyanakkor, hogy a magyar folyóiratnak is volt egy - éppenséggel nem kollaboráns - meghosszabbítása, az 1944-ig élő Magyar Csillag. Ha viszont az alapító atyák által vállalt NRF keretei között maradunk, akkor a párizsi folyóirat 1940-ben, a Nyugatot valamivel megelőzve szüntette be működését. Igaz, hogy a Nouvelle Revue egy évtizedes kihagyás után, az ötvenes években újraindult. Ez azonban már egy másik történet.

Igazán nem kívánhatnánk kedvezőbb összehasonlítási alapot ennél: szemügyre vehetjük, hogy a francia és a magyar irodalmi élet e két fontos fóruma hogyan válaszolt Európa szellemi életének ugyanazon korszakában, 1908 és 1941 között fölmerült kérdésekre. Az időbeli párhuzam érvényét valamelyest csökkenti, hogy a Nyugat folyamatos fennállásával ellentétben az NRF 1914 augusztusa és 1919 júniusa között felfüggesztette tevékenységét. Annak az attitűdnek a vizsgálata, amelyet a párizsi orgánum munkatársai az első világháború éveiben kibontakozott új fejleményekkel kapcsolatban tanúsítottak, ezért csak nagyon elmosódott képet nyújthat. A francia tudományosság azonban kidolgozott olyan módszereket, amelyek segítségével közelebb férkőzhet ehhez a kevéssé dokumentált korszakhoz is.2

Az alapító atyák nevét, a „hatok bandája” tagjait fel kell sorolnunk, még akkor is, ha a magyar olvasónak közülük egyedül talán csak André Gide vagy esetleg

2 Dagan, Yaél, La Nouvelle Revue Fran false entre guerre et paix, 1914-192 5, Paris, Tallan- dier, 2008.

343