Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Szegedy-Maszák Mihály: Édes Anna: regény és/vagy példázat
ráirányítja a figyelmet egy ismétlődésre a magyar szövegben: a „mért” - „megért” szójáték helyett a „clear” szót szerepelteti kétszer. A regény értelmezése szempontjából egyáltalán nem lényegtelen részletről van szó, hiszen az utolsó előtti fejezet címében megfogalmazott kérdésre: „Miért?...” - a könyv nem ad választ. A tárgyalást megjelenítő XIX. fejezet különböző megnyilatkozásokat idéz. Édes Anna apja az elbeszélő összegzése szerint a vádlott ellen vall: „az ő rossz lánya, az ő gonosz lánya mindig ilyen volt, engedetlen és szófogadatlan, otthon is sok bajt csinált, azért küldték szolgálni Pestre.” A beszédhelyzet kevert: a szereplő beszéde a történetmondóéval, ha úgy tetszik, a mimészisz diégészisszel elegyedik, s így nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre: ki is beszél. Az Édes Anna ezért sem olvasható egyértelműen példázatként. Az értelmezések többsége azt hangoztatja, hogy Moviszter véleményét az elbeszélő hitelesnek tünteti föl: Az az érzésem - ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien.” Ezt az állásfoglalást némileg árnyalja az a tény, hogy az orvos ellenvéleményt fejt ki, vagyis az ő megnyilatkozása másokéhoz képest értékelhető. Az elnök felfogása szemlátomást összhangban áll a történetmondó értékrendjével: „Az elnök sejtette, hogy itt lehet valami, egy titok, melyet közülük senki sem tud, talán maga a vádlott sem. [...] Tudta, hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott egy egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl. [...] már hozzászokott ahhoz, hogy az emberek nem ismerhetik meg egymást.” Druma Szilárd kötél általi halál ítéletét várja a bíróságtól. Az elnök ennél enyhébb döntést hirdet ki: tizenötévi fegyházra ítéli a vádlottat. Súlya van azoknak a szavaknak, amelyek szerint a jelenlevők közül „legtöbben emberi megindultságot éreztek, mert az ítéletet igazságosnak tartották.” A jobboldali rokonszenvű Druma történeti magyarázatot keres. Álláspontja nyilvánvalóan torz, de a regény világának része, s történeti vonatkozásait azért sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az egészen más értékrendű Moviszter csak részben cáfolja, inkább kiegészíti az általa mondottakat: Megmérgezték az egészséges magyar nép lelkét. Azok a bitangok, azok a zsiványok. Azelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. Egy ilyen iszonyúság. De a sok kommunista propagandának, az agitátor-iskoláknak itt az eredménye. Ez a bol- sevizmus utolsó kilengése.- Meg a háborúé - tette hozzá Moviszter.” Az Édes Anna hatástörténete elválaszthatatlan attól, hogy évtizedekig megcsonkított szöveggel jelent meg. A „Tél" című XV. fejezet a történeti háttér vázlatával kezdődik. A kihagyott rész még az 1991-ben megjelent angol fordításból is hiányzik, s az előszó hamis értelmezést fogalmaz meg, amidőn azt állítja: „Horthy admirális ünnepélyes budapesti bevonulását alig érinti” a regény.38 38 Kosztolányi, Dezső, Anna Édes, translated from the hungarian and with an introduction by Szirtes, George, Budapest, Corvina, 1991, VII. fejezet. 308
