Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911
a Jung Ungarn irodalmi szerkesztőjének válogatási szempontja? Egyrészt átemeltek a Pester Lloydban közölt szerzőket. Sok esetben véletlen is volt választás. Ennek alátámasztására Babits Mihály levelezéséből idézünk. 1911. március 8-án Hatvani Pál91 kereste meg Babitsot azzal, hogy anyanyelvére, azaz németre fordította le a költő versét, A Danaidúkat, s kérte a költőt, fogadja el ajándékát.92 Válaszában a lelkes Babits arra kérte a fordítót, hatalmazza fel arra, hogy a verset valahova elküldje, s jelzi, a Jung Ungarma gondolt. A viszonválaszból kiderült, Hatvani Pál már beküldte a verset a berlini magyar-német folyóiratnak, de onnan nem kapott választ. Ekkor Babits is elküldte a kéziratot Hatvány Lajosnak. Néhány hét múlva erre már reagált Hatvány. Azzal kezdi a válaszát Babitsnak, hogy „lekopogtatta” a Danaida-vers „hihetetlen készségű fordítását” kérdezi a fordító címét, hogy néhány „hibbanást” megbeszéljen a fordítóval, s egyebet is kérhessen tőle. Ez a rövid levélváltás mutatja, hogy Hatvány maga foglalkozott a kéziratokkal, egészen a gépbe írásig. Annyi mindenestre bizonyos, a lappal nemzetközi hírnevet „ígért” nemzedéktársainak. Széles gesztus volt, még ha egyben önmaga szerepének túlhangsúlyozása is. Tanulságos megnézni, kik fordították németre az irodalmi műveket. Majd’ mindannyian lényegesen idősebbek; nem a fordított költők kortársai. A leghosz- szabb közlemény Mikszáth 12 részes regényfolyama volt, Eduard Schullerus93 tolmácsolásában. Schullerus Gyulai Pált, Ady Endrét, Petelei Istvánt is németre fordította. Említettük már a középiskolai tanárt, Horváth Henriket, ő a kivételek közé tartozott, Ady-Babits nemzedékével volt egyidős. Ludwig Dóczi - Arany fordítója — viszont még Vészinél is idősebb volt, 1845-ös születésű.94 Deák eszméinek népszerűsítője volt, Andrássy Gyula mellett először titkár, majd a monarchia sajtófőnöke. Dóczi személye, még ha „csak” fordítóként is szerepelt a Jung Ungarnban megint csak az átívelést, a folyamatosságot mutatja a 19. századi liberalizmus és a modernség között. (S személye, mint még sokaké az említettek közül) egyben a problémátlan asszimilációs folyamat egyik példája is.) A Jung Ungarn megindulásakor és a megjelenés teljes évében itthon harc folyt Hatvány Lajos és Osvát Ernő között. A vita a körül is éledt meg, hogy Osvát folyamatosan újabb és újabb tehetségeket akart nyilvánossághoz juttatni.95 A Jung Ungarnban, a német közönség számára mindegy volt, mennyire 91 Hatvani Pál [Paul Hirsch] (1892-1975), német anyanyelvű újságíró, műfordító, kémikus. 92 Hatvani Pál Babitsnak, Budapest, 1911. március 8 = Babits Mihály levelezése: 1909-1911, sajtó alá rend. Sáli Erika, Tóth Máté, Budapest, Akadémiai, 2005, 148-149, 152-153. - Babits idegen nyelvre fordított munkáiról lásd: lío., 237-238. 93 Eduard Schullerus (1877-1914), erdélyi szász költő, brassói levéltáros. 94 Boronkai Szabolcs, Német-magyar kétnyelvűség: Ludwig Dux - báró Dóczy Lajos, Irodalomtörténeti Közlemények, 2001,1-2, 71-83. 95 Sokan félreértelmezik Osvát magatartását. Megítélésünk szerint Osvát azt akarta demonstrálni, hogy a Nyugat modernsége permanens modernség, végtelen, előrefelé nincsen határa. 197
