Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911
Irodalom a Jung Ungarnban A Cassirer Verlag irodalmi és művészeti közege, környezete egészen kiemelkedő volt. 1910 végén, párhuzamosan a Jung Ungarn elindításával a kiadó feltámasztotta a Pan című kéthetente megjelentetett folyóiratot, melyből fél éven belül hetilap lett. A lap legfontosabb szerzői Heinrich Mann (gyűjteményes köteteit is a kiadó gondozta), Alfred Kerr, Frank Wedekind, Anatole France, Robert Musil, Max Brod, Eduard Bernstein voltak.78 A Cassirer például szolgált a századelő vágyainak megfogalmazásakor is, tudjuk, hogy Ignotus is egy ilyen modern és több művészeti ágat magában foglaló intézmény létrehozását remélte.79 A nyelvébe és kultúrájába zárt magyar irodalom nehezen jutott külhoni közönség elé.80 Már említettük Hatvány Lajos 1910-es tanulmányát, a Magyar irodalom a külföld előtt című magyar irodalomtörténeti vázlatot. Hatvány ugyanabból indult ki, amire már utalt Lengyel Géza is kiállítási cikkében: Magyarország „német földön gyűlölt és megvetett ország” s az „irányadó körök, kezdve a kultuszminisztertől az akadémiáig és egyetemig, mit sem tudnak róla”. Hatvány Lajos hosszan kitér Széchenyi nagyságára és működésére, majd a reformkor irodalmi műveire és költőire. (Ő is érinti a németellenes Bánk bánt és igen hosszan mutatja be a németeknek Petőfit.) A nagy politikai fordulatot 1867 jelentette, az ország gazdasága fejlődött, európaiasodott, sőt amerikaiasodni kezdett.81 „Budapest” - mondja Hatvány - „a Balkán Chicagója”. Mindez együtt jár a tempó gyorsulásával - és az újságírás felértékelődésével. (Hatvány a modern újságírás szerencsétlen, sekélyesedést mutató velejáróit is bemutatja. Azt se felejtsük el, hogy Hatvány is Gyulai tanítványa volt, 1909-ben a Nyugatban közölte Gyulai Pál estéje című visszaemlékezését. Gyulai, a mester dörgedelmes átkokat szórt a sajtóra. Emlékeztetünk rá, hogy Vészi is „Gyulai lábánál ülve szívta magába a magyar irodalom szellemét” - mint hivatalos, patetikusan és 78 Feilchenfeld - Brandis, i. m., 449-469. - 1910 novembere és 1912 márciusa között a Pan összesen 41 számot jelentett meg. 79 Ignotus levele Hatvány Lajoshoz, 1909, április 4. = Levelek Hatvány Lajoshoz, i. m., 69. 80 Salyámosy Miklós, Magyar irodalom Németországban 1912-1933 = Modern Filológiai Füzetek, 1973,17,53-58. - továbbá - Györffy Miklós, A magyar irodalom német recepciója = Túl minden határon : A magyar irodalom külföldön, szerk.: Józan Ildikó és Jeney Éva, Budapest, Balassi, 2008, 34-48. - A szakirodalom ilyen erősen nem hangsúlyozza, de mi most itt kimondjuk: a magyar irodalom ekkori németre fordítása egyértelműen kudarctörténet. 81 A magyar irodalom is jó pár „amerikanizálódásról” szóló példával szolgál, lásd pl. Mikszáth, A Noszty fiú este Tóth Marival vagy Molnár Ferenc, Az éhes város című regényét. A névadásban is megjelent az amerikai hatás, lásd pl. New York palota, stb. Németország amerikanizálódáshoz lásd: Mythos USA : „Amerikanisierung" in Deutschland seit 1900, hg. Becker, Frank - Reinhardt Becker, Elke, Münster, Campus Verlag, 2006.; Frank Tibor, Polányi Mihály Berlinben, Pola- nyiana, 2002,1-2, 117-133. 194
