Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911
eközben elmulasztotta az akkori jelen lehetőségeinek célszerű kihasználását. Andrássy a Balkán kapcsán végleges és ideális megoldásokon gondolkodott, holott ez - már akkor is - irreálisnak mutatkozott. Andrássy - a korban ez még ritkaság volt - komolyan használta a sajtót, tájékoztatta a publicistákat. Halász pedig, aki 1871-ben a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője volt, belülről láttatta a történéseket, és négy évtized múltán esszésorozatával a „szegényes magyar memoire-irodalmat erősítette meg egyszerre”37 Bismarckra még kétszer tért vissza a Jung Ungarn. Egy ízben vitacikket közölnek Bismarck és a magyar emigránsok kapcsolatáról, illetve egy a nagypolitika szempontjából kevéssé jelentős, de figyelmes (és fényképes) visszaemlékezést Julius Kepes Bicmarck-kal való találkozásairól.38 (A Cassirer Verlag történetét feldolgozó monográfia úgy értékeli az imént említett a publikációkat, mint az akkori évek németországi Bismarck-kultuszának direkt hatását.)39 Osztrák politikai vonatkozásokkal is foglalkozott a Jung Ungarn. Ezek közül az írások közül jelentőségében kimagaslik a volt miniszterelnök, Tisza István megszólalása.40 Tisza az 1867-es kiegyezést osztrák szemmel vizsgáló könyvről írt nagy és a folyóirat élén hozott tanulmányt. (Ebben a számban elmaradt Vészi publicisztikája.) Tisza ekkor a 250 képviselőt magáénak mondható új Nemzeti Munkapárt vezetője volt, de a trónörökössel, Ferenc Ferdinánddal való szembenállása miatt nem is kaphatott volna kormányfői szerepet, aminek a gondolatát ezért inkább maga utasította el. Az újonnan indított konzervatív-nacionalista Magyar Figyelő szerkesztője volt, megszólalását német és osztrák figyelem övezte. Tanulmánya magyar nyelvű változatát saját orgánuma is közölte.41 Az érdeklődés és tájékoztatás sokarcúságát mutatja a többi tanulmány és esszé is. Közöltek terjedelmes dolgozatot a bank- és valutakérdésről (Alexander Mat- lekovics),42 az indiai iszlám egy költőjéről (Alexander von I<égl),43 az új magyar 37 Lengyel, i. m. 38 Kepes Gyula (1847-1924), orvos, a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője. 39 Brühl, i. m., 207. 40 Tisza István személye meglepetés, hiszen ekkor indul saját, hangsúlyozottan a Nyugat ellenében és ellensúlyozására létrehozott orgánuma, a Magyar Figyelő. Köztudomású Ady Endre és Tisza István egymásról való vélekedése. De - és ez is lényeges - amikor Ady feleségül akarta venni Boncza Bertát, Tisza Istvánt kérte, hogy vonakodó apósánál közbenjárjon. Tisza István és a magyar irodalom illetve fordítva, a magyar irodalom és Tisza István kapcsolata még elemzésre vár. 41 Tisza István, Osztrák mű a 67-iki kiegyezésről, Magyar Figyelő, 1911, 433-454. 42 Matlekovics Sándor (1842-1925), jogász, a nemzetgazdaságtan magántanára a budapesti egyetemen, a közgazdasági kiegyezés alatt az egyik legfontosabb magyar tárgyaló, az indusztriá- lis liberalizmus egyik képviselője, akadémikus. 43 Kégl Sándor (1862-1921), orientalista, akadémikus. A budapesti tudományegyetemen a perzsa nyelv és irodalom első tanára volt. 11 ezer kötetes könyvtára az MTA Keleti Gyűjteményének része, az egyik legnagyobb volumenű ajándék, amit az akadémia kapott. 188
