Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911
a dunaparti Lloyd-palota bombázásakor, mint főszerkesztő itt lakott ugyanis. (Elpusztult lapjának, a Pester Lloydnak irategyüttese is.) Jól dokumentált Vészi József kapcsolata Max Reinhardt-tal, akinek a Jung Ungarn éve alatt már magasan állt a csillaga. Berlinben Max Reinhardtot magyar barátai, élükön Beregi Oszkárral rávették, állítsa színpadra a Bánk bánt. A rendező azzal a feltétellel vállalta, hogy eleget tesz a felkérésnek, ameny- nyiben Vészi fordítja le a drámát.21 A kevés dokumentált információ mellett a családi visszaemlékezésekre hivatkozhatunk. Nagy társasági életet élt a Vészicsalád Berlinben, rengeteg muzsikus járt hozzájuk, feltehetően a hírességek társaságát kereső Vészi Margit révén.22 (Vészi Margit maga is állított ki a Cassirer Művészeti Szalonban. Néhány képét egy csoportos kiállításon mutatták be 1910 áprilisában.)23 Kapcsolatban voltak a zongoraművész Joseph Levinne-nel, az akkor még nagybőgős, később karmesterként igen nagy elismerést szerző Serge Koussewitzkyvel és Hermann Jadlowkerrel, a jeles Wagner-tenorral. Vésziék minden bizonnyal központi szereplői voltak az emigráns magyar társaságnak, egyik Adynak szóló levelében Hatvány Lajos „Bíró—Vészi colonia”-ként beszél róluk.24 Az ekkori berlini magyar emigráció törzshelye a Luitpold Kávéházban volt. Nem tudjuk biztosan, mikor tért vissza Budapestre Vészi József. Több jel szerint már 1910-ben hazajött.25 261911-ben Budapesten az a hír járta, hogy megveszi a Világot}61911. december 20-án német nyelvű lapot indított Budapesten, a rövid életű Budapester Pressét. A következő évben Singer Zsigmond hívására visszatért a Pester Lloyd kötelékébe, ahhoz a laphoz, ahol pályáját kezdte. 1938-ig, nyugalomba vonulásáig a lap első számú vezetője maradt. A mindössze 31 éves irodalmi szerkesztő, Hatvány Lajos neve az impresz21 Staud Géza, Max Reinhardt, Budapest, Gondolat, 1977, (Szemtől szemben), 104-107. 22 Vészi Margit 1909-ben vált el Molnár Ferenctől, ezután csatlakozott a Berlinben élő családhoz. Berlinben főként festészettel foglalkozott, több német alkotóról, művészről készített portét. Több ízben szerepelt a Nemzeti Szalon, a Műcsarnok, a Képzőművészeti Társaság kiállításain. 1910-ben a Könyves Kálmán Szalonban 60-nál több képét állították ki, munkái egy egész termet megtöltöttek. Vészi Margit képeiről Lengyel Géza is írt a Nyugatban és Tövis (Rózsa Miklós) A Hétben. Lásd: Fodor Mária, Vészi Margit sorsa a XX. századi magyar emancipáció tükrében c. szakdolgozata, ELTE BTK, 2005. 23 A csoportos kiállításon még egy magyar képzőművész szerepelt a 15 művész között, a szobrász és iparművész Kövesházi Kalmár Elza. A kiállítók között igazi nagy nevek is voltak, többek között Claude Monet, Camille Pissaro, Pierre August Renoir, Alfred Sisley és Georg Brühl. 24 Hatvány Lajos levele Ady Endrének, Berlin, 1909. február = Ady Endre levelei: 2, 1909- 1913, szerk., a szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Belia György, Budapest, Szépirodalmi, 1983. 265. 25 Az idézett országgyűlési almanachban - saját magáról írott életrajzában - az szerepel, hogy két évet töltött Berlinben. 26 Szüts Dezső [Ady nagyváradi újságírótársa] levele Ady Endrének, 1910, július 31 = Ady Endre levelei: 2, i. m., 384. - A levél szerint, pesti újságírói körökben Ady vélt odaszerződéséről is beszéltek. 184
