Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911

a Ferenc József téri Gresham palotában rendelhették meg a lapot. Előfizetést minden könyvesbolt, postafiók és egyenesen a kiadó is felvett. Az első szám utolsó oldala szerint a kiadásért „Dr Ludwig Hatvány - Berlin” felelt. Ennyit árul el a külső és belső borító.

A Jung Ungarn nem közölt programcikket, munkatervét csak Vészi József egy itthoni nyilatkozatából és a feltehetően sugallt, ugyancsak itthoni lapköszöntőkből olvashatjuk ki. A folyóirat rendeltetése, jelentette ki Vészi József, hogy anyanyelvűnk, az idegen számára „titkos nyelv” ne falazhassa el a „titkos kultúrát” (Geheimsprache, Geheimkultur) a német közönség elől. A Jung Ungarn feladata, hogy a kultúrák közötti falba ablakot vágjon, amin át a „művelt nyugat benézhet a magyar kultúra munkájának műhelyébe"13 Mindössze három nappal a megjelenés után, a szabadkőműves Világban Goda Géza hívta fel a figyelmet a Berlinben megjelenő magyar folyóiratra.14 Ismertetőjében Goda is azt a „benső kényszert” keresi, ami a Jung Ungarnt létrehozta és magából a folyóiratból hoz erre vonatkozó idézetet: „Magyarországnak ismét érintkezést kell keresnie Európával. Ismét be kell kapcsolódni az európai politikába, amelynek árjából olyan politikusok rövidlátása sodorta ki, akik nem láttak messzebbre falujuk tornyánál.” Hozzáteszi, ez a „belátás és szükség fölismerése természetes következménye annak az eszmeáramlatnak, amely az utóbbi évtizedben nálunk is föltámadt, s amely nyugat-európai tanításokból kiindulva szomjassá és epedővé tette a lelkeket egy modern Magyarország rendjére, gazdaságára, műveltségére és boldogságára. Ez az eszmeáramlat kívülről jött. Képviselőinek tehát meg kellett szenvedniük érte. Harcban kellett állniok érte.” A magyarság - így a szemleíró Goda - „csontig konzervatív, de mégis nagy erejű és nagy alakulásra képes nemzet” ám nem könnyű éretté tenni a reformokra. „A terrorizmus minden eszközével korbácsolták végig a nyugat-európai eszmék híveit, utoljára kétségbe vonták azt is, ami minden becsületes embernek drága érzés: hazafiságukat is." Végül a Nyugat íróit és a modern képzőművészeket érő bírálatok érvkészletét is felemlíti, amikor azt mondja: „a tehetségtelenek a nemzet nevében kiáltanak halált” az újra. A kultúrát a politikai modernizáció előfutárának tartva végül örömmel állapítja meg, a Jung Ungarn azt jelzi, hogy már telik a „mennyiségben és minőségben sem megvetendő exportra” is.

Néhány héttel később, a második Jung Ungarn szám megjelenése után a Nyugatban a főszerkesztő, Ignotus köszöntötte a folyóiratot.15 Kiemeli, hogy a vállal 13 Vészi József, „Jungungarn”, Az Irodalom, 1911,2. - Lakatos Éva adatát Rózsa Mária idézi a Jung Ungarn bő könyvészeti leírásában: Magyar irodalom a Jung Ungarn című folyóiratban, Magyar Könyvszemle, 2002, 3, 317-321.

14 (G-a) [Goda Géza], Jung Ungarn, Világ, 1911, 15, 1-2. - Goda Géza (1874-1954), Vészi mellett dolgozott a Budapesti Naplónál, parlamenti tudósításokat, vezércikkeket és novellákat írt. A szabadkőműves Petőfi-páholy nagymestere volt, a Galilei Kör egyik alapítója. Kernstok Károly festett róla portrét.

15 Ignotus, Jung-Ungarn, Nyugat, 1911, 5, 508-509.

181