Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911
Széchenyi Ágnes A NYUGAT NÉMET MÁSA: JUNG UNGARN, BERLIN, 1911 1911. január 15-én jelent meg Berlinben a Jung Ungarn című, német nyelvű magyar folyóirat első száma. A lap egy teljes évfolyamot élt, utolsó, 12. száma decemberben látott napvilágot. Kiadója a Cassirer Verlag volt.1 Az exkluzív berlini német közönségnek szólt, nem a magyar diaszpórának. A Revue de Hongrie (1908-1931) után a második „hungarológiai” folyóirat a magyar irodalom- és sajtótörténetben, ráadásul olyan, amit döntően a célországban szerkesztettek és adtak ki, nem itthonról juttatták ki a példányokat.2 A laptípus a trianoni békeszerződést követően vált gyakoribbá és fontossá, azért, hogy a tragikus fordulattal önállóvá lett ország megmutassa szellemi teljesítményeit a nyugati országok előtt, s ezzel közvetve is bizonyítsa az önálló kultúrnemzet létét és életképességét, intellektuális eredményeit.3 A tanulmány egy korábbi változata megjelent a Jankovics Józsefet köszöntő kötetben: Széchenyi Ágnes, Jung Ungarn, 1911: Liberális reálpolitika és irodalmi modernség: a Nyugat német változata Berlinben = Szolgálatomat ajánlom : Humanizmus és gratuláció - a 60 éves Jankovics Józsefnek, szerk. Császtvay Tünde és Nyerges Judit, Budapest, Balassi, 2009, 375-395. - A tanulmányhoz tartozó képek a kötet végén találhatók. 1 Feilchenfeld, Ráhel E. - Brandis, Markus, Paul Cassirer Verlag, Berlin 1898-1933: Eine kommentierte Bibliographie; Bruno und Paul Cassirer Verlag 1898-1901; Paul Cassirer Verlag 1908-1933, München, K. G. Sauer, 2005, 615. - A kiadói bibliográfia több mint 800 tételt sorol fel, ebben a könyvek és a folyóiratok is benne vannak. A kiadó működése, mint a bibliográfia alcíme is jelzi, 1901 és 1908 között szünetelt. Első korszakában Dosztojevszkij és Gorkij német kiadója is volt. 1908-as újraindulása után Georg Büchner összegyűjtött írásaival, J. F. Cooper hatalmas indiánregényeit, Frank Wedekind, Heinrich Mann addigi összes műveit jelentette meg, életműszerződést kínálva az írónak. A kiadó szerzői között van Max Liebermann, Max Slevogt, Ernst Barlach, Max Beckmann, Marc Chagall, Lovis Corinth, Ernst Toller, Karl Kautzky, Oscar Kokoschka, Georg Lukács (Die Theorie des Romans, 1920), Ernst Bloch, Romain Rolland, Ferdinand Lassalle és Else Lasker-Schüler. Kiadták Goethe és Schiller munkáit is. A kiadóról - elsősorban képzőművészeti profiljáról - szól: Brühl, Georg: Die Cassirers: Streiter für den Impressionismus, Leipzig, Edit-ion Leipzig, 1991. - A monográfia néhány oldalas külön fejezetet szentel a Jung UngarnmV. 205-208. 2 A hungarológia szót első ízben Gragger Róbert használta az általa szerkesztett, Berlinben megjelenő Ungarische Jahrbücherben 1922-ben. 3 Az említett Ungarische Jahrbücher (1921-1943) mellett, az olyan folyóiratokra, revükre gondolunk, mint a Jung Ungarnt megelőzően életre hívott Revue de Hongrie (1908-1931, Huszár Vilmos), a későbbi Corvina: rivista di scienze lettere (1921-1944), a Revue des études hongroises etfinno-ougriennes (1923-1935, Zoltán Baranyai, Eckhardt Sándor), Études hongroises (1936— 178
