Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Veres András: Kosztolányi Nyugatja és a Nyugat Kosztolányija
valláskülönbségre való tekintet nélkül”.161 Műfordításai közül a harminc hai- kut162 * és Paul Valéry Tengerpart temetőjét163 emelném ki, értekező prózájából a Karinthy torzító művészete címűt,164 valamint a Gelléri Andor Endréről165 és a pszichoanalitikus Ferenczi Sándorról166 lenyűgöző tárgyismerettel és empátiával megírt szövegeit. A Nyugat 1933/4. (az utolsó Móricz által szerkesztett) számától ismét feltünteti főmunkatársként Kosztolányi nevét a címlapon, és csak halála után kerül le onnan.167 Csak hát ez az utolsó termékeny év Kosztolányi írói pályáján. Már nagybeteg, amikor a Nyugat 1935-ös évfolyamának 4. (áprilisi) számában felköszön- tik az ötvenéves költőt. A 10. (októberi) számban jelenik meg utolsó jelentős verse, a Szeptemberi áhítat, amely a halálközelség szorításában a gyermekkor időtlen csodájából merít erőt fellángoló életvágyához.168 Egy hónappal halála után, 1936 decemberében a Nyugat emlékszámmal búcsúzik tőle. A szövegeket újraolvasva az lehet az ember benyomása, mintha a szerzők nemcsak Kosztolányit búcsúztatnák, hanem valamiképp a lap múltját, régi dicsőségét is. Túlzás nélkül állítható, hogy közkedvelt volt kortársai körében. A sok határozott, küldetéses férfi közt egy kételkedő, figyelmes lélek. Karinthytól Füst Milánig, Móricztól Kassákig csaknem mindenki szerette.169 161 A Nyugat 1933/2. számában (január 16.) jelent meg, Az Elnök címmel. Az idézett szöveghely modern kiadása: Kosztolányi Dezső, Esti Kornél, i. m., 185. - Kedves epizódja Kosztolányi nyelvművelő munkásságának, ami a Nyugat 1933/6. száma végén megjelent kis közleményben olvasható: „A Nyugat helytelen helyesírása. A Magyar Nyelvőr legújabb száma két helyesírási hibát ró meg, melyeket »Az Elnök« című novellájában Kosztolányi Dezső követett el, »akiről pedig elmondhatjuk, hogy a magyar nyelvű előadásnak, a magyar költő és szépprózai stílusnak nemcsak gyakorlati mestere, hanem elméleti szakértője is«. Először is azt írja: »bérkocsin hajttattam haza«, holott nyugodtan írhatná, hogy hajtattam, hisz »csak nem képzelhetünk olyan bárgyú olvasót, aki úgy értené, hogy a bérkocsin az írót hajtották haza«. A másik hiba az iron, amit írón helyett rövid i-vel és o-val szedett a szedőgép. »A hibás képzés romboló hatása kiterjed a művelt ember kiejtésére és írásmódjára is. Álljuk útját a helytelen helyesírásnak, akár tudatosan, akár öntudatlanul is jött divatba.«” 162 Nyugat, 1933, 7. - április 1. i« Nyugat, 1933,10-11. - május-június. 164 Nyugat, 1933, 3. - február 1. 165 Nyugat, 1933, 8. - április 16. i« Nyugat, 1933,12. - június 16. 167 A Nyugat 1936/12. (decemberi) számában szerepel utoljára, gyászkeretben a neve. 168 Talán az időutazás az oka, hogy e versében Kosztolányi felhagy az idegen szavakat következetesen kerülő, nyelvtisztító gyakorlatával. 169 A Nyugat első nemzedékéből egyedül ő tudott tartós baráti kapcsolatot kialakítani olyan identitásgondokkal küszködő ifjabb költőtársaival, mint József Attila vagy Weöres Sándor. 124
