Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dr. Bauer Ervin Emlékei - Háborús kóborlások (1914)
HÁBORÚS KÓBORLÁSOK. 1914 I 79 a Korán,16 Konfucius17 s a Talmud18 mint végső ideált felállít: „Ha majd csoroszlyákká görbítitek kardotokat és mindenki békén pihen az ő fügefája alatt."19 De tudhattuk, hogy ez még messze van. Valaha családok háborúztak, majd törzsek, később városok; s elképzelhetetlen volt békés szövetségük egy államban - mint elképzelhetetlen ma még az összes államoké. A világtestek járása rendjét is véletlen, de azért mindig előforduló katasztrófák zavarják időnkint - s ezek oka mégis magából a törvényből, az élet természetéből való azért; ...igen, ha valami ilyenben meg lehetne nyugodni! Milyen csacsiságokat írtam le! Ész dolgában csakugyan lefokozódik az ember, ha tömegben van! Kivált magától annyira különbözött tömegében! - Némelyik állomáson kiszállani is megpróbáltam „magános utazót" játszani, mint a gyerek, vagy karomra képzelni őt, kivel csak nemrég ballagtunk így át nagy darab földeket, nézelődtünk szép, idegen városokban.20 De már vége! Hamar be kell szállni a kürtszóra, mindenféle dolgok és ügyek közt tájékozódni. - A vonat indul, állomásonkint kapjuk a parancsokat, még a főtisztek sem tudják, hová, miért, meddig? - A két szanitécem, akik a törött lábú bakát bevitték a chyrowi kórházba, nem kerültek vissza a Feldtragéval.21 Az istenit - lemaradtak! Hogy és mikor találnak vissza ezek az ezredhez megint? 16 Az iszlám elsődleges forrása és szent irata. A hagyomány szerint Mohamed az első kinyilatkoztatástól (610) a haláláig (632) tartó 23 éven át folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást. 17 Konfuciusz (Kr. e. 551 - Kr. e. 479) kínai filozófus bölcseletéit a Beszélgetések és mondások című mű tartalmazza, amelyet tanítványai, illetve azok követői jegyeztek le. 18 A posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, bibliaértelmezéseinek tárháza a 2. és a 6. század között keletkezett. 19 „ítéletet tart a sok nép fölött, és megfenyíti a távoli, erős nemzeteket. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszőkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul. Mindenki a saját szőlőjében vagy fügefája alatt ülhet, senki sem rettenti őket. Maga a Seregek Ura mondta ezt!" (Mikeás 4:3-4) Bauer a nővérének, Bauer Hildának és a sógorának, Schilling Oszkárnak írt levelében ugyanez: „Persze a legjobb volna, ha már egy »diadalmas háború« után volnánk otthon a Márvány utcában, szép, békés együttlétben, valamiként a Szentírás is mondja: »Es csoroszlyákká görbítitek kardotokat, és mindenki békén ül fügefája alatt«, mert a fügefa alatt békén ülve lehet dolgozni és tanulni - de ilyen rumliban, ahol minden puska, ágyú és vöröskereszttel van teli, nem nagyon." (Közli: Rolla 1983, 96.) Ugyanerre utal Kaffka Az Arimathiai (Följegyzések egy kétezer éves húsvétról) című (Esztendő 1918/9-10.) elbeszélésében. 20 Utalás az 1914. évi olaszországi előnászútjukra, amelynek állomásai Velence, Ferrara, Bologna, Pistoia, Pisa, Róma, Frascati, Firenze és Perugia voltak. 21 hordágy (német)
