Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914
1914 I 65 kára. Ki tudja, egy-egy diadalmas hadvezér agyában nincsenek-e a cézári álmok? Bolondság? Hiszen nincsenek is diadalmas hadvezérek. A mieink? Semmit sem csinálnak, s azt is ostobául. A háború primadonnája, Hin- denburg sem adott még le diadalmas slágert. Hogy ellenfeleink hogy állnak és milyen hadvezérek alatt küzdenek, azt majd csak a háború végén fogjuk megtudni. Most a kölcsönös nyelvöltögetés járja. De hogy ott sincsenek Napóleonok, az már körülbelül bizonyos. Hiszen még élünk. Hindenburg győzelme sem hozza meg a békét, sőt közelebb sem vitt bennünket hozzá. Ma már a lapok is szerényebbek. Az első nap azt olvastuk, hogy a hadjárat sorsa eldőlt. Ma már türelemre és szerénységre oktatnak bennünket. És a részletek?... A foglyokról? Agyúkról? Gépfegyverekről. A részleteket várjuk, mert ez nyomja rá a hitelesség pecsétjét arra, ami ott fent történt. A részletek azonban késnek. December] 21. A szerbiai vereséget állítólag a csehek alávaló viselkedése okozta. Tömegesen adták meg magukat, pánikot idéztek elé, sőt állítólag a magyar bakákra lőttek. Már hónapok óta halljuk, hogy a csehekkel baj van. A dédelgetett, kényeztetett, kedves kis csehek. Nekik, úgy látszik, nem nagyon érdemes angazsálni155 magukat. Ok mindenképpen megmaradnak. A Monarchia?... Ez igazán nem bántja őket. A Habsburg-dinasztia sorsa? Ez még kevésbé. Ettől az országtól, ettől a dinasztiától megkaptak ők már mindent. És a magyarok? Azok szegények hullnak és halnak és küzdenek és harcolnak és szenvednek. Ahogy csak saját magáért s édes szülőjéért tud az ember harcolni, küzdeni, meghalni. Most pedig jön a karácsony, a legszomorúbb, legsivárabb, leggyászosabb ünnep, mely századok óta az emberiségre szakadt. [11914. dec[ember] 31. Az esztendő utolsó napja. Beláthatatlanság köde mindenütt. A bizonytalanság kínos érzése fojtogat mindnyájunkat. Igen, mindnyájunkat. Ellenségeinket is, minket is. Mert ők sem állnak szilárdabb földön, mint mi. S a háborút megszüntetni nekik is körülbelül csak azzal az indoklással lehetne, hogy már mást gondoltunk. 155 lekötelezni
