Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914

Párisba még mindig behallatszanak a németek ágyúlövései. És én, ki már elsirattam néhányszor Párist, visszavonom könnyeimet. Páris kemé­nyebb dió, mint hittük. Az ágyúszót hallgatja, a Zeppelineket tűri. És vár. Körülbelül azt csinálja, amit mi. Mi Páris elestétől várjuk a német se­reg felszabadulását, hogy aztán végleg végezzünk az orosszal. Ok pe­dig azt mondják, várjunk, ha Oroszország végez a Monarchiával, teljes erejével Németország ellen fordulhat, és mi felszabadulunk. És ezért a reménységért hajlandók megint patkányt enni. S végre is, lehet-e tudni, hogy kinek a reménysége válik be? A reimsi székesegyház felett sírt könnyek kissé bosszantanak. Most, mikor az emberiség színe-java pusztul el, igazán kevéssé érdekelt a gó­tika eme csodája. Minden mindegy az emberi életen kívül. S mikor szó nélkül adjuk oda legderekabb férfiainkat, akkor hagyjanak nekem békét a gótika csodájával. Jobban és keservesebben érdekel most, hogy a kolera itt van,125 és javá­ban pusztít mindenfelé. 54 I DÁNIELNÉ LENGYEL LAURA NAPLÓJA Október 6. „Mostan emlékezem az elmúlt időkről, az elmúlt időkben jó Toldi Mik­lósról."126 Igen, emlékezem a tíznapi szörnyű tusára, ott fent Galíciában, mely­nek eldőltét lélegzetvisszafojtva lestük, mely tulajdonképpen sohasem lett eldöntve. Majd' egy hónapja már, hogy e szörnyű, szívdobogásos napokat átéltük, s ma sem tudjuk, mi lett a világtörténelem leghosszabb csatájának a vége? Dankl és Auffenberg diadalai... Oh, igen... De kár, hogy nem olvashatjuk az entente lapjait, s ott az orosz hősök nevét. Mindegy az, egyszer majd világosan fogunk látni, most igazán nem engedhetjük meg magunknak ezt a fényűzést. Budapest úgyis telve van már menekülőkkel, minek a közrémületet növelni? Hogy innét is mene­küljenek? Vannak ismerőseim, kik már ezt is megtették. Karintiába men­tek. Én, azt hiszem, maradni fogok. Ha gyermekem nem volna, biztosan tudnám. Ugyan minek, merre fusson az ember, hogy végzetét, mely leselkedik reá, szembe ne találja? Ha bevonulnának Budapestre (most már lehet erről beszélni, mert hiszen gyorsvonati utazást számítva kilenc óra alatt itt lehetnének), ha bevonul­nának is Budapestre, ez nem jelenti végleges diadalukat, a mi végleges 125 2914 július-augusztusban az orosz harctéren kezdett terjedni a kolera. 126 Ilosvai Selymes Péter Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való historia című (1574) művének első két sora, Arany János Toldi című (1846) műve előhangjának mottója

Next

/
Thumbnails
Contents