Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914
1914 I 49 Milyen most Páris? Sejtelmünk sincs róla. A 71-i Párisról maradt egy pár érdekes feljegyzés. Talán legérdekesebb Anatole France közeli szellemi rokonának, Renan-nak106 viselkedése és gondolkozása. Barátaival, Goncourtékkal107 gyakran összetűz kijelentései miatt, melyek közül egy-mást feljegyzett. „Azok a nemzetek s azok az egyének, akik nem tudják megvédeni a maguk tulajdonát, nem is méltók reá, hogy az az övék maradjon. Mindig ez volt a törvény és a jog forrása. Szóval Bismarcknak igaza van. Jog ura az erő. Mindenkor ez volt a törvény. Krisztus iparkodott enyhíteni ezen a rettenetes törvényen, védelmébe véve a gyöngét és szegényt."108 Hogy milyen eredménnyel, azt látjuk és láttuk. Érdekes, a mi lapjaink mint ünnepelték valaha Jaurés-t109 mint a mili- tarizmus ellenségét. De nálunk merne valaki most a katonai szellem ellen beszélni, a lámpára húznák. Úgy érzik, csakis a katonáink menthetnek meg bennünket a néppusztulástól. Lehet. Más kérdés, hogy valójában szükségünk volt-e arra, hogy hadseregeink erejét kipróbáljuk? Lehet, hogy csakugyan vaskényszerűség kényszerített bennünket. Semmit sem látunk. Sötétben botorkálunk. A Budapesti Hírlap a mai napon végre hivatalosan is átment a részvénytársaság tulajdonába.110 Már hónapok óta készülőben volt ez a részvénytársaság, végre, úgy látszik, befolyt a pénz. A mai lap mintegy triumfussal hozza a hírt, hogy a lap Rákosi Jenő tulajdonából átment a részvénytársaság birtokába. Nem hiszem, hogy ez nagyot lendíthetne sorsukon. Rákosi Jenő mint főszerkesztő ma is megbecsülhetetlen érték. (Az öregúr maga írja naponta a vezércikket.) Ám ahhoz, hogy a Budjapesti] Hírlap állandó anyagi süllyedését megakadályozza, mégis 106 Emest Renan (1823-1892) francia orientalista és teológiai író 107 Edmond de Goncourt (1822-1896) és Jules de Goncourt (1830-1870) francia írók, a naturalizmus képviselői 108 Az idézet a Goncourt-testvérek Naplójának (Journal des Goncourt, mémoires de la vie littéraire, Paris, 1887-1888) 1871. március 21-i bejegyzéséből való: „Egyben bámulatos és szomorú, hogy milyen deszpotikus hatással van Renan gondolkodására mindaz, amit mondanak, írnak vagy kinyomtatnak Németországban. Ma hallom, mint fogadja el és helyesli Bismarck bűnös kijelentését: Jog ura az erő!... Renan kijelenti, hogy azok a nemzetek s azok az egyének, akik nem tudják megvédeni a maguk tulajdonát, nem is méltók arra, hogy az az az övék maradjon. Miután föllázadok emez állítás ellen, Renan vitatja, hogy mindenha ez volt a törvény és ez volt a jog. Csupán a kereszténység, s ezt kénytelen ő is megvallani, iparkodott enyhíteni ezen, párfogásába vévén a gyöngét, a szegény embert." (Idézi: Dánielné Lengyel Laura /Md. álnéven/, Budapesti Hírlap 1914. szept. 13.19-20.) 109 Jean Jaurés (1859-1914) a francia szocializmus egyik legjelentősebb politikusa, filozófus. 1914. július 31-én háborúellenessége miatt merénylet áldozata lett. 110 1914-ben Rákosi Jenő a két fiát is bevonta lapvállalatába, és 1 600 000 korona alaptőkével részvénytársaságot alapított.
