Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
A sajtó alá rendezés elvei (Molnár Eszter Edina)
A SAJTÓ ALÁ RENDEZÉS ELVEI I 461 A szövegek gondozása során a mai helyesírási szabályokat vettük irányadóul, és annak megfelelően pótoltuk a következetlen és sokszor hiányzó központozást is. Javítottuk a nyilvánvaló elírásokat, az idegen szavakat és neveket ma használatos alakjukra írjuk át, ugyanakkor megtartottuk a korra, illetve a szerzőre jellemző, stílusértékű sajátosságokat. A könnyebb olvashatóság kedvéért beszúrtunk egy-egy hiányzó szót, ezeket mindig szögletes zárójelbe tettük, ugyancsak ekképpen egészítettünk ki minden rövidítést. Szögletes zárójelbe tett felkiáltójel jelzi, ha valami szokatlan, ma esetleg nyomdahibának tűnő szó vagy kifejezés az eredetiben is úgy szerepelt. A szögletes zárójelben lévő kérdőjel a kiolvasottnak vélt, de mégis értelmezhetetlen szavakat jelöli. Az aláhúzásokat kurzív szedéssel jelöltük. A kihúzott szövegrészeket indokolt esetben, a lehetőségekhez mérten igyekeztük közölni. A napok jelölésében követtük az eredeti alakokat, de törekedtünk a formátum egységesítésére is, például az esetenkénti aláhúzásoktól eltekintettünk. Az új évbe történő átlépést a sokszor hiányzó évmegjelölés miatt - az átláthatóság kedvéért - az évszám feltüntetésével valamennyi szövegben jelöltük, ezek minden esetben a történés idejét jelölik, ami nem feltétlenül esett egybe a keletkezés évével. Az órákat jelölő római számokat arab számokkal helyettesítettük, s tízen alul a számokat betűkkel írtuk ki. A következetlenül vagy rosszul írt műcímeket, személyneveket és földrajzi neveket javítottuk. A településneveket hivatalos neveiken szerepeltettük, de a szerzők által használt nyelvtől nem tértünk el. A Háborús kóborlások címmel megjelent Bauer-naplót az eredeti kézirat hiányában a kiadott szöveget alapul véve gondoztuk a fenti szempontok szerint. Erdélyi József verseit - minthogy nagy részük először kerül kiadásra - betűhíven közöljük. Elképzelhető, hogy korábban is felmerülhetett Laczkó Géza naplójának kiadása, mivel a szövegben eleinte elvétve, majd a Tanács- köztársaságra vonatkozó részekben egyre sűrűbben tűnnek fel hosszabb- rövidebb ceruzaírásos kihúzások, amelyek - a néhány betoldott szó írásképe alapján - minden bizonnyal nem a szerzőtől származnak. Minthogy az utólagos, ismeretlen eredetű javítások nem tekinthetők a szöveg szerves részének, ezek feltüntetésétől eltekintettük. Molnár Eszter Edina