Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Laczkó Géza Naplója - 1914

1914 I 423 Ma délután voltam a Nyugat rendes találkozóhelyén, a Modern kávé­házban,61 Pest legbüdösebb levegőjű e nemű helyén. Egy részünk, mint Schöpflin,62 Babits63 és én részben csüggeteg, részben új, jó hírek után mohó. Ignotus hallgat s a lapszerkesztésről beszél, mert mostanság Os- vát64 egészen visszavonult, s Ignotusnak kell a lapot összeállítania. Fe­nyő,65 aki a legtöbb lapot olvassa közülünk, tele van mindig érdekes fej­tegetésekkel. O mesélte, hogy egy brassói milliomos egy üzleti vállalatát maga vezeti Romániában; néhány nappal ezelőtt a pénzügyminiszter fel­szólította, hogy távozzék magyar hivatalnokaival együtt Romániából; há­rom napra rá értesítették, hogy maradhat. Közben ez történt: Brátianu66 a koronatanácsban javaslattal állt elő: kérjék meg Vilmos császárt, en­gedje meg Erdély oláhlakta vidékeinek megszállását, mert a bukovinai oláhokat sem tudta Ausztria megvédeni. A német követ vállalta a kérés közvetítését. Ezért Vilmos visszahívta, maga meg erélyes levelet írt a ro­mán királynak,67 hogy ezt ő sosem fogja megengedni, s ily irányú akarata érvényesítésére, ha kell, rögtön hat hadtestet tud küldeni kifogyhatatlan tartalékjából. Anyámtól levél jött, hogy Janovich68 fizetésükből levont, s ő most oktfóber] 1-től kezdve 250 korona helyett 160-at fog csak kapni. Hogy elszomorított vele, tán jobban, mint egy veszteséghír. Azért dolgozott egész életében értem, hogy öregségére nélkülözzön, s én aligha fogom segíteni tudni. Alice azt gondolja, hogy tán havi 40 koronát nélkülözhe­tünk. Megpróbáljuk. Estére győzelmi hír jött a Visztula mellől s a kárpáti szorosokból. 61 A kávéház a mai Március 15. tér és a Belgrád rakpart sarkán álló házban működött. 62 Schöpflin Aladár (1872-1950) író, szerkesztő 63 Babits Mihály (1883-1941) költő, író, műfordító 64 Osvát Ernő (1876-1929) szerkesztő, író 65 Fenyő Miksa (1877-1972) a Nyugat folyóirat alapító főszerkesztője 66 Ion I. C. Brátianu (1864-1927), Románia miniszterelnöke a háború kitörésekor még ha­tározottan lépett fel hazája semlegessége mellett, 1916-ban már intenzív tárgyalásokat folytatott az antant képviselőivel a legkedvezőbb feltételek eléréséért. Románia végül a Bruszilov-offenzíva hatására 1916. augusztus 27-én üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchiának. 67 I. (Hohenzollem-Sigmaringen) Károly (1839-1914) 68 Janovich Jenő (1872-1945) 1905 és 1930 között a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents