Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Bevezető (Siklós Péter) - 1918

1918 I 391

mosközlekedés megbénult, és alig volt lehetséges kijutnom. Sanyi 26-án szintén lázas lett, és csekély mértékben átesett a spanyolon - persze erre meg kellett szakítanom a tanulást.

Ugyanekkor sötét viharfelhők gomolyogtak már a politika egén, és a vihar első villáma lesújtott a Wekerle-kormányra.166 A debreceni egyetemfelavatáson elhangzott Gotterhalte167 megindította a lavinát! Wekerléék elbukását nem követi a várt rögtöni kinevezése Károlyi Mihálynak, esztelen módon húzzák a válságot. Jön József főherceg homo regius.168 A nép Károlyiért zúg és fel akar vonulni a várba. Minden ok nélkül feltartóztatják, és elkövetkezik a lánchídi csata!169 Ezután jönnek a nagy forradalmi események okt[óber] 30-án. Torlódnak egymás fölé a világtörténelmi események, mindent feljegyezni most sem tudok, mert még nem is látjuk a fáktól az erdőt. Csak érezzük a nagy idők fullasztó viharát. Egy sereg újságot futunk át lázas izgalommal naponta, de már nem is lehet áttekinteni az óriási méretű káoszt, amely mindent felborított, ami eddig volt! Mint a háború első nyolc napjában a hadüzenetek zápora, úgy zuhognak most a forradalmi győzelmekről szóló jelentések. Minden napra más és másfelől jelentik a vörös zászló diadalát. Talán a sok kiontott vér festette minden országok nemzeti színét végül ilyen pirosra! - A fegyverek a régi frontokon elhallgattak, de új frontokon folyik tovább a vér. - Ölnek, gyújtanak és fosztogatnak szerte az országban! Rémes hírek szállingóznak a vidékről, és nincs szervezettség, amely meg tudná fékezni a tömeget. Linder,170 a békehadügyminiszter kijelentette, hogy „nem akarok több katonát látni",171 és a forradalmi katonák erre a szóra végképp feloldva

166 Wekerle Sándor miniszterelnök harmadik kormánya 1917. augusztus 23-tól 1918. október 31-ig volt hatalmon.

167 1918. október 23-án IV. Károly avatta fel az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét Debrecenben. „A királyi család fogadására kirendelt cseh legénységű katonazenekar a történelmi változások ellenére is a császárhimnuszt játszotta a magyar himnusz helyett. A pályaudvaron összegyűlt tömeg csak ezután énekelhette a Himnuszt [...] Egy idejétmúlt katonai regula (amely szerint a császár üdvözlésekor a császárhimnuszt kell játszani) okozta a félreértést (vagy okozhatta a provokációt), és sértette meg a magyar nemzet büszkeségét." (Sinka Judit Erzsébet, A Hymnustól a Himnuszig, Studia Litteraria 2012/1-2.)

168 „Királyi ember", 1918. október 26-án IV. Károly az ország teljhatalmú helytartójává nevezi ki József főherceget.

169 1918. október 28-án József főhercegtől a Hadik-kormány eltávolítását és Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelő néhány ezres tömeg a Lánchídon át a budai várba tartott, mikor a hidat védelmező csendőrök sortüzet adtak le.

170 Linder Béla (1876-1962) 1918. október 31-től november 9-ig hadügyminiszter, majd lemondása után tárca nélküli miniszter. November 13-án ő írja alá Belgrádban a fegyverszüneti megállapodást.

171 Linder miniszteri eskütételét követő első nyilvános beszédében hangzottak el ezek a szavak.