Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Bevezető (Siklós Péter) - 1915-1916

374 I LÉNÁRD JENŐNÉ HOFFMANN ILONA NAPLÓJA

hogy komolyabb a dolog, és mindjárt el is fogadtuk, hogy bennmaradunk a szaniban, miután a tanár mondta, hogy „nem felületes dolog". Szegény kis embert reszketve bevitték, az operációs asztalra tették, onnan kiáltozott még ki: „anyus", de nekem mennem kellett. Borzasztó negyedóra, és ha lehet fokozni még borzasztóbb 24 óra következett. A tanár azt mondta, súlyos, nehéz műtét volt, hat mirigyet kivett, előkészített hosszadalmas dologra. A gyerek rögtön felébredt, szörnyen szenvedett, és csak haza-haza kívánkozott. „Itt meghalok, meglátják, ezt nem lehet kibírni, az a röntgen olyan büdös volt, hogy elájultam tőle - valami csípős szesszel bekenték a nyakamat, és leborotválták a hajam, azért van ez a nagy Umschlag,99 hogy az anyus ne lássa! Mind hazudnak a doktorok - lenn vár az autó, mikor megyünk már! Nem kell doktor, ha a jó Isten akarja, úgyis meggyógyulok, de ha nem akarja, akkor a doktor se tehet semmit." Kapott aztán csillapítókat, de alig használtak. Ha egy pillanatra elmentem az ágytól, rögtön hívott még álmában is. Éjjel fokozódott a láz, 41°[-ra] ment, iszonyúan szenvedett a gyerek, és vele mi is. Engem hamar elhagyott az erő és bátorság, a rémület levett a lábamról, kirázott a hideg, teljesen tehetetlen voltam magammal. - Emy néni a kemény, de jóságos őrzőangyalunk tett-vett mindent, amit kellett, csak intett, mikor a gyerek hívott, és akkor odamentem, mintha valaki más lábán mennék - egész öntudatlanná tett a fájdalom és ijedtség. Reggelre lement a láz és enyhült a helyzet komolysága, hétfőn az első átkötés után kezdődött a javulás, egy kis csövön át pár csepp vizet és tejet ivott szegényke, de a fejfájás még szerdáig nagyon kínozta. Szerdán kivették a nagy tamponokat, csütörtök reggel hazamentünk, boldogan jött haza a kis ember, itthon a babái, állatai álltak sorfalat zászlókkal az ágyig. Aznap írtam csak meg Jenőnek az egész betegség lefolyását, addig hazu- doztam, hogy megkíméljem, hisz segíteni úgyse tudott! Még hét ízben kötözték Sanyit, de karácsonyig szépen össze volt már nőve az egész vágás.

Mialatt ezek az izgalmas napok folytak részünkre, azalatt az ország is szomorú napokat élt. Eltemettük-elsirattuk jó öreg királyunkat, Ferenc Józsefet. Sokszor látott kedves alakját a sok leírás után elképzeltük halottas ágyán és a koporsóban, ahova utolsó szavaival vágyott, mert „fáradt volt", pihenni akart. A fenomenális temetésnek színtelen, de mégis érdekes látványát a moziban néztük, ahol ezenkívül életében felvett képeken láthattuk, sőt valósággal megrendítően hatott az a kép, ahol a jelenlegi király esküvőjén együtt látjuk Ferenc Józsefet, Ferenc Ferdinándot és IV. Károlyt! Történelem a moziban!100 - Hansi minden kirakatnál elmond99 borogatás (német)

i°o perenc József (1848-1916) november 21-én hunyt el, november 30-án temették Bécs- ben. Károly főherceg 1911. október 21-én házasodott össze Zita Bourbon-pármai hercegnővel a menyasszony családjának kastélyában, az alsó-ausztriai Schwarzauban.