Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
45 ről szóló nagyszabású kiállítások is alig érintették meg a közönséget. Ennek oka nem a publicitás hiányában keresendő; sok megnyitó kerül be a tévéhíradóba, és a kiállításokat részletesen, értékelőén ismertetik komoly napilapok. A múzeum több látogatót igyekszik magához vonzani azzal, hogy kiegészítő programokat szervez, az előadásoktól kezdve a popzenekarok fellépéséig. Az emberben felmerül a kérdés, hogy ennyi program mellett hogy marad még idő olvasni. Személy szerint hajlok arra a következtetésre, hogy - Hollandiában legalábbis - a felnőttek részére szervezett programok arra vannak ítélve, hogy marginálisak maradjanak. Jogosan állapította meg Anton Korteweg, hogy az irodalmi élet egészén belül egy irodalmi múzeum csak mellékszerepet játszhat. Érinthetetlen pozíció Mindez nem azt jelenti, hogy az irodalmi múzeum az irodalmi infrastruktúra egészében marginális intézmény lenne. Épp ellenkezőleg! A hágai múzeum pozíciója fontos és érinthetetlen. Az előbb utaltam rá, hogy a múzeum gyakran kap ingyenes reklámot a sajtóban. A múzeumról szóló beszámolók majdnem mindig pozitívak. Még mindig sok szerző és örökös bocsátja ajándékként kéziratait és egyéb levéltári anyagait a múzeum rendelkezésére. Ha időnként fontos dokumentum bukkan fel egy antikváriumban vagy aukciós házban, akkor a sajtó és az érdeklődő közönség egyaránt így reagál: „Gondoskodni kell arról, hogy ez a műtárgy az irodalmi múzeumba kerüljön.” Többnyire sikerrel járunk a minisztérium vagy jótékonysági alapítványok támogatásának segítségével. És ha egyszer-egyszer lemaradunk a vásárlásról, akkor a múzeum ezzel a gondolattal vigasztalja magát: „A jelenlegi tulajdonos halála után ez a kézirat egyszer mégis a múzeumba fog kerülni.” A hágai irodalmi múzeum valójában három intézményt egyesít. Első és legfontosabb a kézirattár, mely ma már 6 000 szerzővel kapcsolatos műtárgyakat, dokumentumokat őriz. 13 000 ajándékozás is hozzájárult ahhoz, hogy 800 000 újságkivágást, 1,2 millió levelet, 300 000 kéziratot, 70 000 fényképet és 2 500 festményt és rajzot kezeljen. A múzeum másodsorban kis kiadó, mely annyiban érdekes, hogy többnyire saját gyűjteményét adja ki. Ez alkalommal nincs rá lehetőség, hogy jobban részletezzem, de a múzeum kiadványai fontos szekunder forrásnak számítanak. Jelenleg a múzeumban két fontos sorozat jelenik meg: A könyv mögött című sorozatunkban jelentős levelezéseket és kéziratokat adunk ki, az írók képeskönyve pedig - többnyire kiállítások kísérőjeként - gazdagon illusztrált NOP MAAS I A múzeum mint archívum - az archívum mint múzeum
