Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Köszöntők
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 320 munkatervre támaszkodott, amelyet éppen a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Irodalomtudományi Intézet kezdeményezett, dolgozott ki és működtet. Azokat a bibliográfiai adatokat, amelyeket a PIM-emlékkönyvben megtalálunk, mára bőségesen ki lehet egészíteni többek között a múzeum honlapján található névtárral, a Magyar Életrajzi Indexszel és a Magyar írók Bibliográ fiájával, amely naprakészen igazít el írói életrajzokban, és olyan adatokat is tartalmaz, amelyeket semmilyen nyomtatott formában nem lehet megtalálni. Végezetül hadd legyek egy kicsit szubjektív. Magam személyesen is nagyon sokat köszönhetek a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, amennyiben léte, segítsége és segédletei nélkül nehezen lehetett volna megcsinálni a Hungária Litterata sorozatot, amelyet a Duna TV-nek volt alkalmam munkatársakkal együtt előállítani, és amelynek egyik legkedvesebb epizódját, A csigák regényéről szólót, a múzeum jóvoltából - amit ezúton is nagyon köszönök -, a Jókai kiállításban sikerült bemutatnom, pontosan Jókai íróasztalánál ülve. Éppen ezért azt gondoltam, hozok születésnapi ajándékot, olyat, amelyet talán örömmel fogad a múzeum: egy-két magnótekercsnyi interjút, amelyet az azóta sajnos elhunyt Bárd Jenővel készítettem 1986-ban Amerikában. Bárd Jenő az a Nagykárolyból származó emigráns amerikai magyar orvos, aki Remenyik Zsigmond útját megszervezte és finanszírozta Amerikába. Ez az út önmagában is hallatlanul érdekes, részben ezzel kapcsolatban tettem fel neki kérdéseket, részben pedig egy unikumra vonatkozólag. Ő volt a szerkesztője annak a Szép Szó posztumusz amerikai különszámának, amelyhez még Thomas Mann is adott szöveget. Ez Bárd Jenőnek az amerikai kommunista párttörténetben megszerezte a „nyomorult trockista” címet, amelyre ő nagyon büszke volt. Továbbra is jó munkát és a lehető legtöbb sikert kívánok Nektek!
