Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Dialógus
311 zünk, erősítve szerepünket a kultúraközi irodalmi dialógusban. A 2006-ban indult Budapest Transzfer Nemzetközi írófesztivál teret ad külföldi szerzők, irodalmi áramlatok, rokon jelenségek hazai bemutatásának, s a magyar irodalmat is nemzetközi kontextusba helyezi. A nyitás meghatározó eleme nemzet közi kapcsolataink továbbépítése és kilépésünk a nemzetközi „irodalmi térbe”. A 2007-es évben a Budapest Transzfer témája a Bűn és rejtély az irodalomban volt. Az elmúlt évhez képest több hazai és külföldi szerzőt mozgatott, szélesebb közönséget szólított meg, a programok a társművészetek irányába is nyitottak, s a fesztivál a múzeum alapfunkcióit sikeresen építette be a választott tematikába. Tíz ország részvételével összesen 27 író, társadalomtudós, művész, előadó közreműködött a 2007. évi Budapest Transzferen. Már szinte hagyománynak tekinthető, hogy a fesztivál keretében kiállítás nyílik; 2007-ben Baudelaire egykoron elhíresült kötetének, A romlás virágainak fogadtatását mutattuk be, a Francia Intézettel közös rendezésben. Ebben az évben több mint 20 hazai és külföldi partnerrel (alapítványok, nagykövetségek, kulturális intézetek, kiadók), valamint médiatámogatóval dolgozott együtt a múzeum. Az EU-csatlakozás egyik legfontosabb kulturális hozadéka, hogy a fókuszba kerülés újabb eséllyel bővíti a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeinek külföldi megismertetését és terjesztését. Ugyanakkor ez az új helyzet nemcsak új lehetőségeket, hanem új kihívást is jelent. Az egykori keleti tömb már nem unikum jellege okán, hanem egyenrangú partnerként kerülhet az érdeklődés középpontjába, és ezzel együtt fennállhat annak a veszélye is, hogy a magyar kultúra egyként mutatkozik a sok közül. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy nem unikumok, hanem hungaricumok vagyunk e kulturális palettán. A magyar kultúra, oktatás és tudomány interkulturális kontextusba helyezése képes megmutatni az azonosságot a másságban, ugyanakkor e másság minősége is észrevehetővé válik az azonosságokban. Ha az utóbbi évek eredményeit tekintjük, a magyar irodalom külföldön sikerágazatnak minősül. Ezért is építünk szoros partnerkapcsolatokat a magyar irodalmat megjelentető külföldi kiadókkal, a magyar irodalom külföldön ismert és elismert alakjairól (többek között Szerb Antal, Márai Sándor, József Attila) többnyelvű, szállítható kiállításokat készítettünk és szándékozunk készíteni. A cél érdekében szorosabb kapcsolatokat építünk a magyar kultúrát terjesztő kulturális intézetekkel, a külképviseletekkel, a fesztiválirodákkal. Másrészt jelentősen szeretnénk növelni a kooperációt a külföldi irodalmi gyűjteményekkel, irodalmi intézményekkel. Célunk a magyar írók külföldi megjelenésének és fogadtatásának kiterjedt dokumentálása - a bécsi Literaturhaus-zal és külföldi kiadókkal kooperálva - és adatbázisba gyűjtése. A nemzetközi kapcsolatoWERNITZER JULIANNA I Mit tehet a kultúra Európáért? A Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalomért?
