Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Dialógus
309 komplex, kulturális, muzeális, tudományos és oktatási célokat egyaránt szolgáló intézménnyé váljon. Ezért is tartozik fontos feladatai közé nemcsak a magyar irodalom dokumentumainak, múltjának tárgyi megőrzése és bemutatása, azaz a gyűjteményi munka és a kiállítások rendezése, hanem a ma irodalmának rep- rezentálása, hazai és külföldi terjesztése. Csak a múlt irodalmi folyamataiból, alakjaiból értelmezhető (akár újraértelmezhető) a jelen irodalma, amelyből viszont a múltra is visszakövetkeztethetünk. A jelen irodalmának alakjai pedig a jövő nemzedékének nyújtanak majd ugyanolyan támpontot: követendőt vagy elvetendőt, hiszen ez az irodalmi hagyomány kialakulásának egyik mozgatója. A PIM - sajátos szerepét tekintve - nemcsak kísérője, nyomkövetője e folyamatoknak, hanem aktív részese, kortárs irodalmi rendezvényeknek otthont adó intézmény is. Ha a kultúraelméletből vennék hasonlatot, úgy is fogalmazhatnék: törekvésünk, hogy a PIM ne monologizáljon, hanem intézményként is dialógust folytasson a tér és idő kontextusában. Ennek érdekében az intézmény átfogó, a múltra és jelenre egyaránt irányuló koncepció kialakítására törekszik, mely részben a már meglévő eredményekre támaszkodik. Ahhoz, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum a jövó'ben is modern intézmény maradhasson, s beléphessen a nemzetközi hírű irodalomközvetítő intézmények kommunikációs hálójába, olyan hellyé kellett válnia, ahol maga az irodalom lel otthonra. „A hely, ahol most vagyunk...”14 Esterházy szavaival ez lenne hát az irodalom, az író, ám a mű és az olvasóközönség otthona is. Számtalan hely létezik ma az egész országban, de Budapesten is, amely hasonló, otthont adó feladatot vállal magára, mint a Károlyi-palotában működő Petőfi Irodalmi Múzeum. Ha megfogalmazható valamilyen többlet e helyekkel szemben, az éppen az intézmény múzeumi, interaktív, dialogikus jellegéből adódik. Bátran kimondjuk: e reprezentatív hely, amely adott, „az, ahol vagyunk”, egy múzeum, amely azonban számos, a múzeumon mint intézményen túlmutató feladatot is teljesít. Adottságait kihasználva, ezt előtérbe helyezve olyan lehetőség nyílik múlt, jelen és jövő komplex megközelítésére és bemutatására, amely különlegessé, egyedivé teszi az irodalomhoz való odafordulás módját e házban. Ezen egyedi lehetőség, mód pedig nem más, mint a magyar kultúrán belüli és kultúrák közötti folytonos dialógus, a kontextusba helyezkedés az idő (múlt-jelen-jövő), a tér (ország-régió-kontinens), valamint a társművészetek tekintetében. Az intézmény mint kultuszhely biztosítja a feltételeket az irodalom tárgyi emlékeinek megőrzéséhez és azok korosztályok, rétegek szerinti minél szélesebb körű bemutatásához. Szoros kapcsolatban áll hazai és határon túli irodalmi emlékhelyekkel, felügyeli, segíti munkájukat, hiszen e helyek - akár a múzeum maga - a kulturális emlékezet kiemelt helyei. A PIM ugyanakkor otthont ad a WERNITZER JULIANNA I Mit tehet a kultúra Európáért? A Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalomért?
