Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiállítás
295 / Akik láttatván is látnak) asszociáltunk, s amely betűről betűre építkezve kerül rá a fényképre; egyszerre jelenítve meg a látványt és a „látás” képességét, melyet a látogató elsajátíthat a befogadás végére. 15 József Attila hagyatékának legértékesebb része a kéziratos gyűjtemény. Törekvésünk szempontjából azért volt fontos bemutatásuk a versekhez kötődően, mert jól szemléltethetjük velük az alkotói folyamatot. Ezzel párhuzamosan nyomon követhetjük kézírásának változását is. József Attila nagyon szépen írt. Kéziratai jól olvashatók, a javítások ellenére is, a kiállítás leglátványosabb elemei közé tartoznak a róluk készült felvételek. A filmetűdökhöz két Bartók zenei részletet használtunk. Bartók Béla örököse ehhez csak úgy járult hozzá, ha a zenék között öt másodpercnyi szünetet hagyunk, és elsötétítjük a képernyőt. Ezt a kiállítás képi világa nagyon megsínylette volna, ezért kértük, járuljon hozzá, hogy a képernyőkön hang nélkül József Attila különböző időből származó kézírása szerepelhessen. Javaslatunkat elfogadta, így van néhány pillanat, amikor az öt képernyőn csak az aláírások szerepelnek. A budapesti kiállításban tartottam vezetést, amikor az egyik gyerek szinte felkiáltott: „Nézd, hogy megváltozott az írása.” Az egyik korai, lendületes aláírását a grafikai arculat tervezésekor felhasználtuk, a főcímet ebből kiinduló vonal hasítja ketté, és lendíti szét az összes képernyőre. 16 József Attila tárgyai egyszerű használati eszközök. Bemutatásuk nem saját esztétikai értékük miatt történik, hanem azért, mert a személyéhez kötődnek. Hogy a bemutató ne legyen öncélú, e tárgyakat felhasználtuk a grafikai arculat kialakításakor. Az órája átstilizált változata a nyitó animáció fő eleme, de hangsúlyosan jelenik meg a filmetűdökben, mikor az idő múlását akarjuk érzékeltetni. A Remington írógépet (korabeli divatos márka, ilyen volt pl. Móricznak, Babitsnak is - mennyire más művek születtek rajtuk!) alig használta a költő, gyakran volt zálogházban. A filmek forgatásakor azonban Tari János az írógép billentyűiről vette föl az Eszmélet fülkefényét, mely az animációnak ugyancsak fontos eleme. A többi tárgyat is kiválóan tudtuk „hasznosítani”: a negyedik téma fejezeteit választottuk el velük. 17 Szeretnénk köszönetét mondani a múzeum vezetésének, elsősorban Fejős Zoltán főigazgatónak, hogy támogatta munkánkat. 18 Stúdióvezető: Tari János. Munkatársak: Péntek Gábor, Szabó Gyula. 19 A megvalósult filmetűdöket a látogatók így értékelték: „Nagyon kifejező a képek sora.” Egy másik vendégkönyvi bejegyzés szerint: „gyönyörű kiállítás, szabad asszociációk sora, mely nem foglal állást, de irányítja a gondolatot. József Attila életének, művészetének szépségét és fájdalmát emeli ki.” 20 Az életmű összesürítése rendkívül hatásos módon 2’41 percben. Ezt az anyagot használtuk reklámként a kiállítás helyszínein. 21 A két huszadik századi zseniális alkotó kapcsolódása mély érzelmi befogadásra H. BAGÓ ILONA I Eszmélet - multimédiás, interaktív vándorkiállítás
