Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiállítás
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 290 József Attila Curriculum vitae-]e Fekete Ernő előadásában hallható, közben megtekinthető és olvasható a kézirat is. A fő menüpontok között megtalálható a kiállítás címadó versének kézirata is, a verset Latinovits Zoltán előadásában meg lehet hallgatni. A hét első kiadású József Attila-kötet digitalizált változatának bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert ma már nem vagy csak igen ritkán láthatjuk az eredeti példányokat, csak az összegyűjtött vagy válogatott verseket veheti kezébe az olvasó. Pedig nagyon tanulságos az is, hogy a költő mely versekből állítja össze kötetét, vagy például az, hogy két kötet mottójául is választotta az Aki dudás akar lenni kezdetű népdalt. A digitalizált köteteket számítógépen lehet lapozgatni, olvasgatni, s a verseket meghallgatni. A József Attila könyvtára feliratra kattintva a Petőfi Irodalmi Múzeumban található könyveket ismerheti meg az érdeklődő.38 A Bibliográfia 6 000 tételt tartalmaz, a Petőfi Irodalmi Múzeumban készülő József Attila bibliográfiából.39 A számítógépen a kiállítás anyaga megtalálható angol, francia és német nyelven is. Tanulságok A kiállítás installációját sikerült az összefogás eredményeként úgy összeállítani, hogy bárhol 4 óra alatt felépíthető, bontása ennél kevesebb időt vesz igénybe. Működtetése sehol nem okozott gondot a teremőröknek. A három év alatt összesen hatvanezren látták, ami irodalmi kiállítás esetében jónak mondható. A kiállítás fogadtatása a vándorlás során mindenütt pozitív volt, elképzelésünk találkozott40 a látogatók igényével, a legtöbben ráéreztek szándékunkra.41 A vendégkönyvi beírások elemzése után megállapíthatjuk, hogy kifogással azok éltek, akik nem tudtak vagy nem akartak bekapcsolódni az interaktív folyamatba, a kiállítástól előre megfogalmazott tudás közvetítését várták, a multimédia-koncepciót „művészkedésnek” vélték, hiányolták az információk készen átnyújtott összességét.42 Az a félelmünk, hogy a kiállítás digitális, interaktív formája a hagyományos kiállításokhoz szokott, idősebb korosztály számára megnehezíti a befogadást, nem igazolódott. Őszintén szólva sokkal nagyobb ellenállásra számítottunk. A látogatói bejegyzések és a személyes beszélgetések alapján azt tapasztaltuk, hogy a hozzáállást nem az életkor, hanem inkább az irodalom, jelen esetben József Attila költészetének szeretete határozta meg. Az a látogató, akinek nincs jelen mindennapjaiban a technika, de fogékony az irodalomra, képes volt megtanulni az egyébként nagyon egyszerűen működő gépek kezelését. Ugyanakkor a fiatalok figyelmét néha csak trükkökkel tudtuk fenntartani, a költészet iránti érdeklődést a technika
