Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiállítás
287 meghallgatni, tetszés szerinti sorrendben, a kivetítőkön látható filmek szemlélése közben.29 A kép és a hang (zene és vers) együttes befogadása - úgy véljük - érdekes asszociációkra kínál lehetőséget, élményszerűvé teszi a kiállításlátogatást.30 A kiállításban az elérhető információknak több szintje is van,31 a látogató nem kap előre megfogalmazott tudást, „csak” az eszmélődés- ben való részvételre, párbeszédre hívjuk. „Varázslat: messze visz térben és időben és közel önmagunkhoz” - jegyezte föl egy székelyudvarhelyi látogató. Törekvésünk azonban nem mindig talált megértésre: „A megjelenítés igen impresszív, de a képi kifejezés mellé hiányzó szöveget csak a látogató magas szintű ismeretanyaga pótolhatná. Magam ismerem József Attila életét, mégis az öt képernyő folyamatosan változó képei, az ismeretlen arcok zavart keltenek bennem.” Ez a látogató nem talált rá a számítógépen felkínált lehetőségre. Talán túlságosan magára hagytuk. A menüpontokban megtalálhatta volna az „ismeretlen arcok” megfejtését magyar, német, angol, francia nyelven. Témák a plazmakivetítőkön A kiállítás anyaga az animációval kezdődik. Először a kiállítás címének drámai hatású feliratozása jelenik meg - ESZMÉLET - kifejező hanghatások kíséretében és fut végig a szinkronvezérelt kivetítőkön, betűről betűre építkezve, majd a betűk eltűnnek, s helyüket felváltják stilizált koncentrikus körök. Ezek mozgását átveszik a Tettamanti Bélának dedikált fotó szövegének betűi, melyek a végén rákerülnek a fényképre. Ezután József Attila órája következik, majd az eddig egységes látvány szétválik, és képernyőnként más és más téma kezdődik el. Biográfia Az első plazmatelevízión az 1937-es keletkezésű Curriculum vitae segítségével végigkísérhetjük József Attila életének főbb eseményeit és költővé válásának útját. Láthatjuk például a mama, a papa, a testvérek, az anyai nagyapa, a gyám fotóját, az abbáziai nyaralás híradófelvételét, a makói gimnázium fotóját, tanárait, makói és szegedi híradórészleteket, a nagy botrányt kavart Tiszta szívvel kéziratát, a Nyugat című folyóiratnak azt a számát, melyben megjelentek 17 éves korában írt versei,32 köteteit, bécsi és párizsi tartózkodásának dokumentumait, az Aprilis 11, A Dunánál piros tintás, az Édesanyám, egyetlen, drága... és a Csak most értem meg az apámat kéziratát, a vonat szaggatta H. BAGÓ ILONA I Eszmélet-multimédiás, interaktív vándorkiállítás
