Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Kiállítás

AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi

284

<s beszédre szólítja az olvasót. Úgy ítéltük meg, hogy a különböző típusú módúira mok - vagyis a kép és hang - összekapcsolása alkalmas arra, hogy a látogató

2 József Attilával kapcsolatos ismereteit elmélyítse, azok újabb összefüggéseit

£ felismerje.11 A költő életműve képalkotása és dialogicitása révén rendkívül alkalmas a multimédiális megjelenítésre, az interaktív forma pedig arra, hogy aktivizáljuk a látogatókat, őket is bevonjuk ebbe a dialógusba.

Azzal tisztában voltunk, hogy Magyarországon ilyen típusú irodalmi kiállítás még nem készült, s az is hamar kiderült, hogy a nemzetközi példák csupán technikai megoldásokat kínálnak. Nyilvánvaló volt, hogy saját utat kell járni, olyan kiállítást kell építeni, amellyel a kitűzött célt optimálisan lehet megvalósítani: olyat, amely minden látogató számára könnyen kezelhető, ugyanakkor jól bírja az igénybevételt is. A feladat összetettsége miatt szerveztünk egy csapatot, a munkába közbeszerzési eljárással bevontunk egy profi, technikai eszközöket forgalmazó céget is. A kiállítást a József Attila Emlékévben 16 helyszínen kellett felépíteni.12

Első lépésként digitalizáltuk József Attila hagyatékát. Elhatároztuk, hogy művészetét öt plazmakivetítőn mutatjuk be, melyeket 100 négyzetméteres, osztatlan térben, félkörívben helyeztünk el. A számítógépeket és hozzájuk kapcsolódó plazmatévéket13 az ív folytatásaként14 állítottuk fel, a költő biográfiáját, kéziratait,15 tárgyi hagyatékát16 ezeken, multimédiális alkalmazással mutattuk be. Az életrajz számítógépre került, s minden információ mögött (pl. a korabeli Ferencváros képekben, térképeken; iskolák fotói; verseinek megjelenése különböző lapokban, ezek fotói, zenei és hanganyag, támogatói stb.) digitalizált formában az a dokumentum jelenik meg, amely rá vonatkozik. Soha nem volt még lehetőség arra, hogy minden kincsünket megmutassuk. A számítógépekre olyan könnyen áttekinthető programot terveztünk, amellyel pillanatok alatt visszakereshető minden információ. A plazmaképernyőkön megjelenik, amint valaki böngészik a programban. A kivetítők és a számítógépek anyagát úgy terveztük, hogy az az érdekes pillanat is bekövetkezhet, amikor a számítógépről kivetített kép és adat egybeesik egy másik kivetítőn futó, az életmű alakulását bemutató képekkel, illetve előfordulhat, hogy annak a versnek a kéziratát látja, amelyet számítógéphez csatlakozó fejhallgatón, vagy a kivetítőkkel szemben álló hangboxokon éppen hallgat.

Az igen magas technikai követelmények miatt az utómunkálatokat a Néprajzi Múzeum17 húsz esztendeje működő Néprajzi Filmstúdiójában18 végeztük el. A száz órányi háttértárral rendelkező non-lineáris stúdió és annak professzionális digitális kamerája megbízható műszaki alapot adott a munkálatok elkez