Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 174 Pilinszky Jánosnak (részlet) Hallom Jánoskám, dideregsz, mint én e sápadt holdteke másik oldalán? fázol és jobb híján magad fontad a takaródat. tudom régóta, hogy kár a szavakért: melegért rimánkodni is hiábavaló, látod én házakat festek és a föld tájait itt a hold peremén és a kettős hazátlanságot terítem magamra ha fázok...10 Berény Róbert, akinek kitűnő Füst Milán-portréja az író gazdagon berendezett dolgozószobájának falát díszítette, Füst Milán barátai közé tartozott. A Petőfi Irodalmi Múzeum Füst Milán hagyatékában több tucat, az íróhoz intézett Berény-levél maradt fenn, dokumentálva egy művészbarátság mindennapjait. Olvasva a sorokat, kibontakozik előttünk annak a lelki közösségnek a mibenléte, amely festőt és írót összefűzhet. Hasonló benyomásunk van, ha akár Pór Bertalan és Bölöni György, Tihanyi Lajos és Bölöni, Szentkuthy Miklós és Frank Frigyes levélváltásait böngészgetjük. A Füst-Berény levelezésben a magánélet, a pénztelenség, a vendégeskedések, utazgatások köznapi, olykor komor, olykor sziporkázóan szellemes taglalásán túl a sorok arról az igényről, sőt, igényességről beszélnek, amellyel festő és író egymás művészetét figyeli, reagál egyszer hangosan és sértetten, máskor csendes örömmel vagy briliáns humorral az őt ért kritikai megnyilvánulásokra. Néha pedig csak bólintania kell, amint barátja művészetszemléletének, esztétikai nézeteinek fejtegetéseit olvassa. Füst az 1940-es évek elején ezeket a sorokat kapja Berénytől: „Kezedet csókolom, teljesen igazad van ebben is: »csak az ábrázolás lehet művészet.« Mostanában sokat szerepel gondolataimban s igényemben a »hitelesség«. Idézőjelbe teszem, mert nehéz meghatározni, mit értek alatta. Talán az indulattal és erővel-szenvedéllyel telített, megfigyelés vagy meglátás - ez egyúttal a tartalom is, s ha vki (sic!) művész, annak a művészete eszközeivel való érvényre juttatásán múlik. Ami hiteles, annál megjelenítésen túl ráeszméltetés is történik valamire, ami valahol megvolt vagy megvan - nem koholt dolog.11 Juhász Gyula tulajdonából többek között fennmaradt egy róla készült Moholy Nagy László-portré, Rudnay Gyulától pedig egy tájkép. Juhász 1905-től publikál képzőművészeti tárgyú írásokat, pályaképet, interjút, műbírálatot.
