Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
153 Megtalálhatóak a könyvei között Burns költői művei, akivel többek közt a nemzeti folklór magas szintű ismerete és a saját művekbe való természetes szublimálása kötötte össze. Van 1844-es, londoni kiadású Ossian-kötete, sőt fordított egy kis részletet belőle. Gyulai Pál szerint nem publikálásra szánta, hanem felesége számára készítette, aki nem tudott angolul.47 A kritikai kiadás jegyzete szerint (Havas Adolf jegyzetes kiadására vonatkozik) a fordítás kezdetleges angoltudásra vall, ugyanakkor fordítói készséget is mutat. Ritmikus prózába teszi át a szöveget. Az ír Thomas Moore-t Vörösmarty és Arany János mellett ő is fordította, 1847 novemberében az Oh, ne bántsd a költőt..., 1848 januárjában pedig a Ne feledd a tért... címűt, amelyet a másik kettő is átültetett. A népköltészet levegője bizonyára az ír dalokból is átsugárzott, a szabadságvágy ugyancsak. Érdekes, hogy a német irodalomból semmi nem maradt meg a könyvtárából Börne Párizsi levelekben kívül, pedig ez az a nyelv, amelyet a latin mellett először tanult, és amelyből először kezdett fordítani: Heinét, Claudiust, Schillert, Matthissont. Szótárai azonban mutatják, hogy a német közvetítő nyelvül is szolgált számára más fordításaihoz: francia-német, német-francia, latinnémet, német-latin, angol-német szótár és gyakorlati angol nyelvkönyv. Lehetséges, hogy a német nyelvű könyveket Szendrey Júlia, vagy az ő halála után Petőfi Zoltán odaajándékozta valakinek. A magyar nyelvű szépirodalom a gyűjtemény maradékában kevéssé van képviselve. Elképzelhető, illetve a két foglalási lista különbségeiből megállapítható, hogy az ügyészségen leginkább magyar szépirodalmi munkák tűntek el. Sass István szakmunkáján és Arany János tréfás ajándékán kívül (Sebestyén Gábor, Tuba: Az égő és oktató szerelem, Buda, 1819), csak Katona József Bánk bánja van még és három ponyva. Ez utóbbiak közül Vörös Mihály elbeszélő költeménye, a Bajnokok Vég-Gyula várában 1807-ben jelent meg. A történet Toronyi Tamás gyulai vitéz törökök elleni harcát, Gyula várának 1566-os ostromát beszéli el. Egy másik ponyva, Toronyi Gábor halála és Tamás első viadalma két példányban is megvan. Miért lehet fontos ez a mű? Az írói remekműveknek gyakorta egy gyarló módon feldolgozott, ámde izgalmas, jó történet a forrása. A Toronyi Tamás-sztori Arany János Toldijára is hatással volt, amint azt Komlovszki Tibor két cikkében is megírta.48 Hatott a János vitézre is, különösen a harci jelenetek leírásánál, a legfeltűnőbb azonosság az ellenfél egy kardvágással való kettémetszése, minek folytán jobbra-balra hullanak le a harcos maradványai a lóról. Az adat nem szerepel a legújabb kritikai kiadás jegyzetanyagában. Mindannyian tudjuk az Ilosvai Selymes Péter-alapanyag és a Toldi kapcsolatát. De van egy Toldi-ponyva a Petőfi-könyvtár maradékában RATZKY RITA I Az irodalmi múzeum lehetőségei a Petőfi-kutatás
