Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
151 leltek kedvencei, és emberi szimpátiája is az övék, ez utóbbi fontos szereppel bír a huszonéves költő értékítéleteiben. „Ez a legszebb küldetés a földön: másokat földeríteni.” „Nem bámultatni, hanem szerettetni, szerettetni!” - írja Dickensszel, illetve Dumas-val kapcsolatban. Bármennyire szuverén gondolkodású volt is, nem lehetett mentes a kortárs vélemények hatásától. Béranger-t a francia pályatársak is zseniális költőnek tartották. Sok a hasonlóság életük és pályájuk alakulásában. A francia költő sem fejezte be iskoláit, de autodidaktaként korának művelt literátora volt. Megteremtette a francia lírában a városi folklór, a chanson műfaját, amely Petőfire is hatással volt. Szabadságszeretete, republikanizmusa, nézeteiért hozott áldozatai közismertek. A másik Béranger- kötetét, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára őriz, 1844-es kiadás, Arany Jánosnak ajándékozta. A könyv igazi vándorutat járt be, Arany János Tompa Mihálynak adta, az Lévay Józsefnek, ő pedig Szász Károlynak. Tőle került a Kisfaludy Társaság tulajdonába. A francia nyelvű könyvek között van néhány, amelyet az Állami Főügyészség mint „veszélyeseket” először nem akart visszaadni az özvegynek, Horváth Árpádnénak: a Saint-Justöt,36 az Esquiros-1,37 A legszebb beszédek gyűjteményét38 a francia forradalom idejéből, A három februári nap történetét Montépintől,39 Az Ideiglenes Kormány történetét anekdotákban, ugyancsak Montepintől.40 Végül azonban ezeket is visszakapta.41 Ezeket a könyveket jelen előadásban nem ismertetem, mert részletesen megtette azt Fekete Sándor Petőfi evangéliuma című könyvében.42 A felvilágosodás kori szerzőktől Voltaire Oroszország története Nagy Péter idején című munkája van meg. Talán a sors keze is benne van abban, hogy a Petőfi által legjobban tisztelt és szeretett szerzőktől Ovidiust és Heinét, illetve a legkorábban fordított egyéb német szerzőket leszámítva, maradt példány Szendrey Júliánál, hiszen az Állami Főügyészség minden megmaradt könyvet neki adott vissza, átvételüket a második foglalási listán, amely már csak 105 tételt tartalmazott, aláírásával igazolta. Az időközben meggyógyult Pákh Albert is szeretett volna visszakapni a könyveiből, de a hivatal Júlia javára döntött. Valószínűleg Petőfi Zoltán is elajándékozott néhány könyvet, ahogy azt sajnos apja személyes tárgyaival is tette, amint arról a relikviakatalógus anyagának gyűjtésekor szerzőtársammal meggyőződhettünk. Van tehát a könyvtár maradékában Shakes- peare-összes, angolul természetesen, bár a korábbi évek olvasmányélményeit talán még német fordításból szerezte, és esetleg Shakespeare-fordításainál is használta a német szöveget. 1843-ban angol szerzőt még biztosan németből fordított, lásd George Payne Rainsford James Forest Days: a Romance of Old Times című történelmi regényét, amely Robin Hood címen jelent meg Nagy RATZKY RITA I Az irodalmi múzeum lehetőségei a Petőfi-kutatás gazdagítására
